Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Károlyi Zsigmond és László György: Segner János András

De Euler nemcsak egy ízben ismertette a Segner-kereket, hanem 1750 — 53-ig több dolgozatot is közölt erről a témáról. Legtöbbször már a dolgozat címében megemlékezett Segnerről, mint például :

,,Segner úr gépének alkalmazása mindenféle munkára, és előnyei más hidraulikus gépekkel szemben, amelyeket általában használnak” (9).

,,Egy hidraulikus gép effektusának meghatározása, amelyet Segner, göttingeni professzor úr talált fel” (10).

„Kutatások Segner göttingeni professzor úr által javasolt hidraulikus gép hatásfokával kapcsolatban” (11).

„Mozgó csöveken átfolyó víz mozgásáról és reakciójáról.”

Eulernek ezen munkái, melyek a korszak legjelentősebb tudományos folyóirataiban, a berlini és pétervári akadémiák közleményeiben jelentek meg, nagyban hozzájárultak Segner nemzetközi hírnevéhez.

Maga Segner hidraulikus gépének folyadék kiömlési sebességét előbb egy csőre, majd általánosítva N csőre számította ki. A hatásfok-számítást pedig négy kifolyócsöves gépre végezte el.

Segner hatása nem merült ki Euler fent említett kutatásainak inspirálásában, hanem a Segner-kerék csövén kifolyó víz mozgásának vizsgálata vezette Eulert a folyadékok relatív mozgásának kutatásához is. A folyadékok mozgásának általános elméletéről szóló munkájában 1755-ben a következőket írta:

„A végtelen egyenes csövekben folyó folyadék mozgásával kapcsolatban különleges problémák merültek fel, ha a csövek nincsenek nyugalomban, hanem valamely tengely körül forognak. Hosszú ideig foglalkoztam ezzel a témával néhány értekezésemben, melyeket egy igen szellemes géppel kapcsolatban írtam, amelyet Segner titkos tanácsos úr talált fel Halléban” (7. ábra).

Euler erre vonatkozó vizsgálatai vezettek a közismert turbinaegyenletek megfogalmazásához, amelyekkel a turbinák kifejlesztésének elméleti alapjait adta meg (6, 13-14).

Alig érthető, hogy Euler nevezetes publikációi után később mégis feledésbe merülhetett a Segner-kerék sikeres gyakorlati alkalmazása. A XIX. század elején ugyanis, amikor Franciaországban Manoury-Dectot egy gyakorlati célokra szánt Segner-kereket szerkesztett, melyet számos helyen alkalmaztak is malomgépek hajtására, ezt az „újszerű” konstrukciót a kor legnevesebb francia hidraulikusai — Prony, Perrier és Carnot — mint az első gyakorlatban alkalmazott reakciós turbinát ismertették. Cikkük német nyelvű kivonatában Gilbertnek kellett helyesbítenie tévedésüket — a nörteni malomra való utalással (39).

Számunkra még érdekesebb, hogy ugyanekkor Magyarországon a hodrusi bányában szintén építettek egy nagyteljesítményű Segner-kereket (Reactions- Maschine, 1819.) mégpedig valószínűleg Kempelen Farkas tervei alapján, melynek leírását és műszaki rajzát Schitkó József Selmecbányái akadémiai tanár tan- és kézikönyve őrizte meg számunkra (46).

Az említett két gép képezi — történetileg is és némileg konstrukciós szem28