Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Tirser László: Láng László és fia, Láng Gusztáv
háttérbe-szorulási folyamat azonban mintegy 40 éven át tartott: az utolsó nagyobb 500 lóerős gőzgép csak 1957-ben került kiszállításra. A gőzgépgyártás e nagymértékű kifejlesztése Láng László — igen kevés és egyszerű adminisztrációjával támogatott — kiváló egyszemélyi vezetésének volt az eredménye. Csak a 90-es évek elején, amikor korábban erősen megrongált egészsége következtében már nem rendelkezett kellő mozgékonysággal, hívta haza külföldi műegyetemi tanulmányait befejező fiát, Gusztávot és pette magamellé cégtársul. Láng Gusztáv — a Láng Gépgyár továbbfejlesztője Láng Gusztáv 1873-ban, Budapesten született. O volt a család egyetlen fiúgyermeke, tehát ő volt atyja predesztinált segítőtársa és valószínű utóda is. Úgyszólván a gyár műhelyeiben nőtt fel —, gyermekkori játszótársai a gyári tanoncok voltak —, és a reáliskolai érettségi után —, annak ellenére, hogy szíve inkább a mezőgazdaság felé vonzotta —, a bécsi, majd később a berlin - charlottenburgi műegyetemeken nyert gépészmérnöki kiképzést, ahol akkor a kalorikus erőgépek elméletében vezetőszerepet játszó Radinger, illetve Riedler professzorok tanítottak. Láng Gusztáv első teendőinek egyike a gőzgép-export megszervezése volt. Amíg eddig a gyár gőzgépeit majdnem kizárólag az akkori Nagy-Magyarországba és kisrészben az osztrák örökös tartományok hazánkkal szomszédos területeire szállította, a 90-es évek közepétől tevékenységének egy részét távolabbi országok gőzgép-igényeinek a kielégítésére is igyekezett kiterjeszteni. Különösen jó felvevő piacnak tekintette az iparosodásnak induló cári Oroszországot. E lehetőségnek akkora jelentőséget tulajdonított, hogy rendes elfoglaltsága mellett fáradságot nem kímélve megtanulta az orosz nyelvet, majd eladási képviseletek megszervezése céljából többször is beutazta az európai Oroszország ipari központjait. E képviseletek révén jelentős megrendelésekhez jutott, s az 1898 és 1907 évek között Oroszországba negyvennél több, 100 és 1000 lóerő teljesítmény közötti fekvő és álló gőzgépet szállított. Ennek az export-tevékenységnek a keretébe tartozott a keletkínai vasutak Talien-Van-i áramfejlesztő telepe számára szállított 7 db 300 lóerős álló gőzgép is. További exportterületek ez időben Románia, Szerbia, és Bulgária voltak. A gözturlinagyártás levezetése (1903) és kifejlesztése Nagy fordulat következett be a gyár munkaprogramjában akkor, amikor Láng Gusztáv nyugateurópai, főleg az 1900 évi párizsi tanulmány út járói visszatért, 274
