Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Tirser László: Láng László és fia, Láng Gusztáv
ségi fokú gazdaságos üzemet biztosító s egyre nagyobb teljesítményű villamosgenerátorhajtó gépek előállítását tette szükségessé. Az 1888. év ebből a szempontból is különösen jelentőségteljes volt a gyár számára, mert ebben az évben szállította első két, 200 lóerős gőzgépét villamos erőmű — a Budapesti Városi Vasút Kertész utcai erőműve — generátorainak hajtására. Ezt rövidesen további, hazai villamos erőművi gőzgép-szállítások követték. E gépek annyira megfeleltek a velük szemben támasztott követelményeknek, hogy Bécs városa 1889-ben Neübad-i új villamos erőműve számára — az erős prágai és brünni verseny ellenére is — a Láng gyárat bízta meg négy 500 lóerős álló gőzgép szállításával, amit 1892-ben a Leopoldstadt-i erőmű számára további négy, 600 lóerős gép szállítása követett. (4. ábra) A főváros, és egyes vidéki városok (Szeged, Szabadka, Miskolc, és mások) gyors ütemű fejlődése a villamos világítás és a villamos közúti közlekedés bevezetését tette szükségessé. Szerencsés körülmény volt, hogy erre az időre az 1878-ban alapított Ganz-féle villamossági gyár is eljutott fejlődésének ama fokához, amely a külföldiekkel legalábbis egyenértékű villamos generátor előállítására képesítette. Egymásután létesültek a villamos világításra és a villamos-kocsik hajtására szolgáló áramot termelő villamos erőművek, amelyek számára egyre több és nagyobb villamos generátort és generátorhajtó gőzgépet kellett szállítani. A Láng gyár és a Ganz gyár ennek hatására gőzgéppel hajtott villamos áramtermelő gépek szállítására szoros együttműködésbe léptek, amelynek —, exportszállításokat is beleértve — tartós sikere lett. A Láng gyár kapacitását, amelynek dolgozó-létszáma a 90-es évek elejéig átlagban 350 főre emelkedett, nagyrészt a villamos erőművek kb. 800 és 2500 lóerő közötti gőzgépszükségletének kielégítése foglalta le. Az egyéb fogyasztók számára szolgáló gőzgépek gyártása is fokozódott, ebbe az időbe esvén a nagy gőzmalmok országszerte való létesítése, ahová szintén hasonló nagyságrendű gőzgépek kellettek. Kisebb malmok és egyéb ipartelepek számára megrendelt 100 — 200 lóerő közötti különféle gőzgépek évi darabszáma már bizonyos mértékű sorozatgyártás bevezetését tette lehetővé. 1892-ben készült, a gyár azóta is legnagyobb teljesítményű gőzgépe a diósgyőri acélgyár 4150 lóerő teljesítményű iker-hengersorhajtó gépe, amely 30-nál több évig hajtotta az akkori Magyarország legnagyobb durva hengersorát. A Láng gyár szállította a Fővárosnak a Pálffv utcai villamos erőművébe (5. ábra), továbbá a 90-es évek elején létesült Káposztásmegyeri új vízművek 650 lóerős triplex gőzgépekkel hajtott vízszivattyúit és a hozzátartozó átemelő telepek szivattyúgépeit is. 1895-ben alkalmazták elsőízben a Vajdahunyadi állami vasolvasztók kohófúvó gépeihez a Láng gyárban kifejlesztett Hörbiger-rendszerű, kis ellenállású, könnyű lengő szívó-, és nyomószelepeket, melyek utóbb világszerte elterjedtek, s amelyek — megfelelő továbbfejlesztés után —, a gyorsjárású kompresszoroknak még ma is integráns elemei közé tartoznak. A Láng gyár 25 éves gőzgépfejlesztő munkájának majdnem minden vívmányát hasznosította az 1900 évi párizsi világkiállításon teljes üzemben bemuta-271
