Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Tirser László: Láng László és fia, Láng Gusztáv

2. ábra

800 lóerős fekvő kéthengeres gőzgép új Collmann vezérművel 1904

A vezérművek fejlődési sorrendje a tolattyús vezérművel kezdődött és kezdetben a kb. 100 lóerőig terjedő teljesítményű fekvő és álló gőzgépeit Láng is ezzel látta el. A helyhez kötött (stabil) gőzgépek teljesítményének növekedése és a gazdaságosabb gőzfogyasztásra való törekvés azonban fekvő gőzgépeknél inkább a szelepes vezérmű alkalmazását hozta előtérbe. Láng még bécsi munkássága idején érintkezésbe jutott az ott élő Collmann A. angol származású feltalálóval. Erre az ismeretségre támaszkodva sikerült Collmann 1881. évi kényszerzárású. majd 1895. évi kikapcsolós rendszerű szelepes gőzgép vezérművének gyártási jogát magának megszereznie, amivel gőzgépei szerkezetét az akkori legkorszerűbbek közé emelte. Az utóbbi vezérmű előnyei a sokkal pontosabb működésben, az egyszerűbb szerkezetben és ennek következtében nagyobb üzemi biztonságában és a karbantartási igény csökkenésében állottak. A gyártás az üzem szerkesztői felkészültségének és az igények kifejlődésének megfelelően természetesen lassan indult meg és az 1874. és 1880. évek között csak kisebb, 1 és 100 lóerő közötti álló és fekvő (kettő kivételével, amelyek már kondenzációval voltak ellátva), egyhengeres kipuffogós gépekre korlátozódott.

268