Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Terplán Zenó: Dr. Pattantyús Ábrahám Géza
elérte a magyar viszonyok között egészen szokatlanul nagy 30 000-es példányszámot. (A 11-dik kiadás volt munkatársainak átdolgozásával 1964-ben jelent meg.) A második világháború után a „Felvonók” (1946), „Szárnylapátos vízgépek” (1949), „Általános géptan” (1950 és 1953) továbbá a „Gépészeti lengéstan” (1953) kiemelkedőbb könyvei. Legjelentősebb tudományos munkái a villamos hajtások, a felvonó berendezések, a szivattyúk és a szivattyútelepek, a dugattyús szivattyúk (azok légüstje), a pneumatikus szállítás, a különleges szivattyúk (vízemelő kos, légnyomásos, vízsugaras szivattyúk) elmélete, a lengővályu és rázócsatorna elmélete tárgyköréből valók. Magyarországon elismert szaktekintély volt, aki a gépészeti szak minden ágában otthonosan mozgott. Sajnos, munkáiból csak kevés jelent meg angol, német vagy orosz nyelven, így a külföldi hivatkozások munkáira nem állnak arányban azzal a sok és szellemes megoldással, újszerű tárgyalásmóddal és gyakran egészen új elmélettel, amelyet magyar nyelven produkált. Ennek ellenére az 1933-as Z. VDI 1143 — 1146 oldalán A. Closterhalfen beszámol Pattantyús professzor dugattyús szivattyú légüstméretezéséről, amelynek hatására a Hütte II. kötetének 27-dik kiadásában „Windkesselinhait nach Pattantyús” hivatkozás olvasható. A Párizsban 1953-ban megjelent Kováts — Desmur: Pompes, ventilateurs, compresseurs c. könyv viszont „Method de calcul de G. Pattantyús” kifejezést használja a centrifugálszivattyúk ún. kiegyenlítő tárcsájának elméleti ismertetésében. Az amerikai Applied Mechanics Reviews 1949-ben nagyon jó kritikával fogadta az angol nyelven megjelent „Oscillations of water level in surge tanks or break-pressure reservoirs of water power plants” (1947) című cikkét, amelyben a víztükör-lengéseknek, mint a sebesség négyzetével csillapodó lengési folyamatoknak szabatos vizsgálatára alkalmas új számítási és szerkesztési módszerét ismerteti, s amelyet azóta az irodalom Pattantyús-módszernek nevez. Ugyancsak dicsérő hangon emlékezik meg 1953-ban a német nyelven megjelent „Wirkungsweise und Berechnung des Stosshebers (Hydraulischen Widders)” c. cikkről, amely a különleges működésű vízemelő kos elméletét tárgyalja egészen újszerűén. 1954-ben elismerő ismertetés jelenik meg az orosz nyelven megjelent „Dvizsenyije potoka betonnih kanalah” c. cikkről, amely a betoncsatornában áramló folyadék törvényeit foglalja össze. Pattantyús professzor életének utolsó éveiben a pneumatikus szállítás sajátosságait vizsgálta, s az Applied Mechanics Reviews 1958-ban a Pattantyús professzor halála után magyar nyelven megjelent „Pneumatikus anyagszállítás” (angolul ’’Pneumatic conveying”) c. cikket méltatja. Külön fejezetet érdemel Pattantyús professzornak a magyar műszaki irodalom és műszaki nyelv érdekében kifejtett ténykedése, 1928 és 1954 között a „Technika”, majd a „Magyar Technika” c. folyóirat főszerkesztője volt. Hatalmas sikert ért el 1937-ben a szerkesztésében megjelent, két kötetes „Gépészeti Zsebkönyv”. Úttörő munkájának elismeréséül — a német Dühhel, 216
