Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Gombás Tibor: Jendrassik György
Ganz— Jendrassik motor, mindkettő a tüzelőanyag termokémiai energiáját alakítja át hő-, majd mechanikai energiává. De míg a motorban a dugattyú mozgása következtében a munkafolyamat periodikusan és minden fázisa egy helyen megy végbe, addig a gázturbinánál a munkafolyamat stacionáriusán és minden fázisa más és más géprészben történik. A motorban nagy alternáló tömegek vannak, míg a gázturbinában ilyen tömeg nincs. Ehhez járul még a gázturbinának, mint áramlástechnikai gépnek előnye, amik miatt gázturbinából könnyebb súlyú gépek készíthetők, mint egyenlő teljesítményű motorok. A 100 lóerős gázturbina Jendrassik György első gázturbina szabadalmának kelte 1929. március 12. utána 1934-ig magában érlelte tervét és az anyagi alapokat biztosította. Ekkor munkatársakat kapcsolt be a számítások végzésére. 1937-ben sor került az előzetes kísérletekre, amelyek tapasztalataival 1938-ban megépíthette gázturbináját, amely 1938. október 2-án megindult, rövidesen terhelhető volt és 1939. január 2-án már bemutathatta a hivatalos ellenőrző bizottságnak, március 8-án pedig a nvilvánosság előtt ismertethette munkájának eredményét [11]. íme, a lángész alig egy évtizedes munkájának ragyogó eredménye! A Jendrassik féle 100 lóerős gázturbina berendezés a következő részekből állt (11. ábra): kompresszor, amely az atmoszférából beszívott levegőt pár atm-ra sűrítette, hőkicserélő, amely a sűrített levegő hőfokát a rajta átáramló égéstermékek hőjének egyrészével tovább melegítette, tüzelőtér, ahol az elégetett nyersolaj hőjét a levegő felvette és ezáltal elérte a berendezésben uralkodó legnagyobb hőfokát, turbina, amelyben az égéstermékek expandálva hasznos munkát fejtettek ki. A berendezés hasznos munkája a turbina által kifejtett és a kompresszor hajtására szükséges munkák különbségéből áll. Ez a munka nem nagy a turbina és a kompresszor munkáinak abszolút értékéhez viszonyítva, mert a hőfokokat, amik termodinamikai körfolyamat hatásfokát meghatározzák, a szerkezeti anyagokra való tekintettel meglehetősen korlátozni kell. Ezért elsősorban jó hatásfokú kompresszort és turbinát kellett építeni. Mivel pedig jó kompresszort nehezebb megépíteni, mint a jó turbinát, az előbbivel kellett kezdeni. A nagy fordulatszámok miatt csak körforgó kompresszor és turbina jöhetett szóba, melyeket, mivel állandóan ugyanazt a levegő mennyiséget dolgozták fel, merev tengelykapcsolóval összekötött tengelyekre szerelt, vagy a későbbi Cs 1 jelű gázturbinánál egybeépített. A kísérleti célokra külön épített kompresszora a repülőgépek gázturbináinál azóta igen elterjedt ún. feles forgású (fél rakciófokú), hat fokozatú axiális 185
