Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)

Közös mű

rendelkezhet, Óvakodni kellene ezért a szerzőtárs fogalmának kiterjesztő értelmezésétől«

A Fővárosi Biróság Ítéletében a szakvéleményt nem fogadta el« Okfejtése szerint: A Szj t« 5« § /2/ bekezdése szerint a társszerzőket az egyes részekre önálló szerzői jog akkor illeti« ha a közös mű részei a mű sérelme nélkül szét választ hatók« Magát a szétválaszthatóság fogalmát az idézett §-hoz fűzött miniszteri indokolás nem határozza meg« ezért a törvény hiteles magyarázata a Legfelsőbb Biróság jogkörébe tartozik« A Pf„III.21«o27/1974. számú és az e kérdésben elvi útmutatást tartalmazó Ítélet indokolása szerint: annak a körülménynek« hogy egy zenés színpadi mü zenéje« valamint annak szöveges része egyáltalán elválasztható-e és előadható-e, nincs döntő jelentősége. Az egyetlen lényeges szempont az, hogy a szétválasztott, illetve az igy előadott vagy kiadott részek önálló müvet alkotnak-e, vagy csak részei az egész műnek.

A Fővárosi Biróság az iratok és a mü tanulmányozása alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a perbeli mü szöveges részét a zenei résztől - a mü sérelme nélkül - nem lehet szétválasztani, sem a Legfelsőbb Biróság által megadott elvi szempontok, sem a Szerzői Bogi Szakértő Testület szempontjai alapján. Az adott operett szövege a zene nélkül nem lenne előadható a teljes mü sérelme nélkül, azaz anélkül, hogy az előadott részek csupán mint az operett részei szerepelnének«Ugyanígy, a zene is bárhol, önmagában történő előadása esetén csak mint az operett zenéje, a mü részleteként kerülne előadásra. A dalbetétek szövegei pedig önmagukban, az átlag Ízlésű irodalmi érdeklődésű, illetve színházlátogató közönség megítélése szerint is - előadhatatlanok. Vagyis e szövegek zene nélkül nem alacsonyabb müvészéti megítélés alá dsnek, hanem megsemmisülnek. ,- 80 -