Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)

Közös mű

A Szjto 15« §-ának /2/ bekezdése szerint az 5o éves védelmi időt szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani« A Szj t e 5« § /!/ bekezdése szerinti szerzőtársak-» ról akkor van szó, ha a müvet több szerző közösen alkotta és azt nem lehet önálló részekre szétválasztani. Ilyenkor a szerzői jog a szerzőtársakat együttesen és - kétség esetében - egyenlő arányban illeti meg.

Ha a közös mü részei a mü sérelme nélkül szétválasztható!^ társszerzőkről van szó, akiket az egyes részekre önálló szerzői jog illet meg /Szjt. 5. § /2/ bek./. Az egyes részék védettsége a részek szerzői halálának időpontjától külön-külön számítandó.

A Testület álláspontja szerint valamely közös müvet elsősorban akkor lehet szétválaszthatatlannak tekin> teni, ha az alkotók egyazon kifejezési anyagban dolgoznak s erre figyelemmel közreműködésük aránya nem állapítható meg /ilyen eset, amikor egy színdarabot két szerző együtt ir, vagy kót-három szobrász készit egy szobrot/. Amikor viszont a szerzők kifejezési anyaga más és más /nyelv, zene, stb./, tehát egy-egy szerző önálló műfajban alkotott müvei /zenével, szövegkönyvvel, verssel/ járul hozzá a közös alkotáshoz, a közös mü szétválasztható.

A Testület véleménye szerint az oszthatóság kérdését nem lehet az elkülönitett rész művészi megítélése alapján eldönteni és nem is a közizlés a döntő ebben a kérdésben. Az oszthatóság kérdését elsősorban arra figyelemmel kell elbírálni, hogy megállapitható-e, ki milyen részt alkotott, ki mivel járult hozzá a közös műhöz. Különböző műfajban alkotott részekből összeálló alkotásnál /zenés színdarab, képzőművészeti alkotással diszitett épület, , stb«/ ez nyilvánvaló, igy az ilyen alkotást általában nem Lehet oszthatatlannak tekinteni.- 78 -