Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)

Közös mű

2.P.27699/1976. Pf.III.2o.ol6/l978. Ü.i.sz.: 3/1977. 15. Szerzőtárs - társszerző Dr. Badics Tamás felperes - Fővárosi Operettszinház alperes A Szerzői .jogi Szakértő Testület álláspontja szerint valamely közös müvet elsősorban akkor lehet szét­­választhatatlannak tekinteni, ha az alkotók egyazon kifeje­zési anyagban dolgoznak és erre figyelemmel közreműködésük aránya nem állapitható meg. Az oszthatóság kérdését első­sorban arra^figyelemmel kell elbírálni, hogy meqállapit­­ható°e: ki, milyen részt alkotott, ki, mivel -járult hozzá a közös műhöz» Különböző műfajban alkotott részekből ösz­­szeálló alkotásnál ez nyilvánvaló, igy az ilyen alkotást általában nem lehet oszthatatlannak tekinteni. A Testület nem tekintette a mü sérelmének azt, hogy az igy szétválasztott részek önmagukban csekélyebb ér­tékűek, mint az egysége alkotás. Ez természetes. A szerzői jog azonban nem tesz különbséget értékes és kevésbé érté" kés alkotás között. A közös mü sérelméről csak akkor be­szélhetünk, ha egy-egy rész Önmagában egyáltalán nem állja meg a helyét. A legintenzivebb alkotói együttműködés sem teremt önmagában szerzőtársi viszonyt, ha az csak a másik szerző munkájában ösztönzéséből, ihletéséből, vagy éppen csak ötle­tek adásából áll. A Legfelsőbb Biróság szerint a kérdést minden mü esetében - annak műfajától függetlenül - önállóan kell tisztázni. Azt tartotta döntőnek, hogy az egyes részek az egész mü sérelme nélkül szétválaszthatók-e vagy sem. Véle­ménye szerint a zene, a szövegkönyv, a dalbetétek szövegei 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom