Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)

Fordítás

3^ A titkosírás megfejtése semmiben sem korlátozhatja a megfelelő szövegeken fennálló szerzői .jogokat, amennyiben a szövegek egyébként szerzői alkotásnak tekintendők, s amig azokon szerzői jogok fennállnak«, Ezért a szövegek csak a szerzői jogosult hozzájárulásával tehetők közzé s a megfejtők nem gátolhatják meg, hogy a szerzői jogosultak a tudomásukra jutott megfejtés alapján az Írásokat nyilvánosságra hozzák»

4o A két megfejtő teljesítményének százalékos viszonyítása megnyugtatóan nem lehetséges. Mivel eredményeik alapján semmiféle szerzői jogban sem osztoznak, ennek adott esetben gyakorlati jelentősége sem lenne« A megfejtők tudományos jó hírnevének védelme szempontjából azoknak az eredményeknek a szabatos meghatározása célszerű, melyeket az egyes kutatók bizonyíthatóan elsőnek értek el« Gyürk Ottó határozta meg elsőnek a számjegyeket, majd Gilicze Gábor elsőnek a titkosírás szöveqkulcsát„

A két kutató munkáját egymástól függetlenül és eltérő módszerekkel végezte. Egymás eredményeiről, illetőleg a feltételezéseiről azonban időnként értesültek« így Gyürk Ottó még a számjegyek meghatározása előtt értesült arról, hogy Gilicze Gábor a kéziraton 61 jelcsoportot számjegyeknek mondott; e jelcsoportok tették lehetővé a számok nagyságrendjének meghatározását« Gilicze Gábor viszont megkapta Gyürk Ottótól a számcsoportok megfejtését, ami feltehetően újabb támpontokat nyújtott számára a szövegfejtés munkáj ában«

A tudományos kutatók sohasem légüres térben dolgoznak, hanem elődjeik és kortársaik részeredményeit hasznosítják munkájukban. Az egyes felfedezések mégis azoknak a nevéhez fűződnek, akiknek először sikerült a döntő láncszemet megragadniuk valamely körülhatárolt probléma egyértelmű megoldásához.,/így például a hieroglifák megfejtését Champollion nevéhez kapcsolja a tudomány, noha előtte rész-41