Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)
A szerzői jogi törvény oltalma alatt álló mű
Az alperes védekezésében vitatta, hogy a perbeli bohóctréfák szerzői jogi oltalomra alkalmas müvek lennének. A Fővárosi Biróság megkeresése alapján a Szerzői Jogi Szakértő Testület eljáró Tanácsa szakvéleményében megállapította, hogy a felperesek által készített és az alperes által felhasznált cirkuszi /bohóc-/ tréfák szerzői védelem alá tartozó müveknek tekinthetők. Ezt támasztja alá, hogy bár a müvek ősi vándormotivumokra és hagyományos bohóctréfák elemeire épülnek, mégis, egységes jelenetté szerkesztésük, végső formába öntésük - amely alkalmassá tette őket az ismételt felhasználásra - szerzői munkát feltételez. Erre utal továbbá az a körülmény is, hogy a tréfákat a felhasználó alperes ugyancsak müveknek minősítette és felhasználásuk után szerzői dijat fizetett a felpereseknek. A müvek felhasználása után járó szerzői dij mértékére - egyéb jogszabályi rendelkezés hiján - az eddigi gyakorlatot szabályozó, az alperes és a Szerzői Jogvédő Hivatal között érvényben lévő szerződés az irányadó. Bár az alperes a felperesekkel e müvek felhasználására nem kötött külön Írásbeli megállapodást, ők mégis éveken keresztül elfogadták az e szerződés alapján folyósított dijakat, igy ráutaló magatartással a szerződést és annak díjazási rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerték el. A müvek külföldi felhasználása az említett szerződés szerint ugyanúgy utánjátszásnak minősül, mint a korábbi külföldi előadások. A korábbi külföldi előadások után kiutalt utánjátszási díjazást a felperesek mind ez ideig nem vitatták, igy a perbeli külföldi előadásokra is a szerződés vonatkozó rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. A Fővárosi Biróság a Szerzői Jogi Szakértő Testület eljáró Tanácsának érvelését elfogadta abban a vonatkozásban, hogy a bohóctréfák szerzői jogi oltalom alatt 14
