Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)
Jogosulatlan felhasználás
Ilyen körülmények között a Tanács álláspontja az, hogy az alperes által előállított játékfigurák a felperes alkotásainak felhasználásai /utánkópzései/ utján jöttek létre. 3» A prospektus ábrái és az alperes által tényle gesen kivitelezett modellek között .lényeges eltérés nincs» Az anyagfelhasználás és a szinkomponálás szempontjából ugyan változtatás észlelhető az alperesi három mackó, továbbá nagyméretű csacsi, valamint a felperes modelljei között. Ezeknek a különbségeknek ellenére is az emlitett játékállatok formái visszavezethetők az eredeti /prospektus/ modellekre. A Tanácsnak az a véleménye, hogy a jelzett eltérések figyelembevétele mellett sem tekinthetők az alperes által kivitelezett modellek uj, eredeti alkotásnak. A Fővárosi Biróság a Testület kellően megalapozott véleményét megnyugtató bizonyítókként értékelte és ennek alapján megállapította, hogy a felperes szóbanforgó modelljei szerzői jogi oltalomra alkalmas eredeti iparművészeti alkotások. Kimondta, hogy az alperes a szerzői jogi oltalom alatt álló felperesi modellek felhasználására a szerződés felmondásával jogot nem szerzett. Az alperes a felperes sé relmére szerzői jogsértést követett el, ezért az alperest a jogsértés abbahagyására kötelezte, eltiltotta a további jogsértéstől és hirlapi elégtételre, a felperes részére kártérítés megfizetésére, az állam részére pedig birság megfizetésére kötelezte. Az alperes azonban csak akkor követett el jogsértést, amikor a konkrét iparművészeti alkotásokat felhasználta. Az azonos stílusjegyeket viselő, de az emlitett modellektől eltérő gyapjuállatok gyártásáért jog szerint felelősségre nem vonható. A stilusutánzás u.i. nem jogelle 117
