Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)

Népművészet

ismert és ismeretlen motívumok sajátos egybekapcsolása,, különböző források ötvözése, a mesék viszonylag nagy terjedelme«, TCD0 nem rememorativ mesemondó, nem csupán az ismert mesék t&lmácsoló j a * esetleg ,:izes’* reprodukálója, hanem ujraköltöje* alkotója«,

Közbevetőleg megjegyzi, hogy előadóművészi vé° delemről jelen esetben azért nem lehet szó, mert TeD0 me« séit nem hanglemezre vagy magnószalagra véve forgalmazzák, hanem Írásban rögzítve, amely kétségtelenül nem adhatja vissza maradéktalanul az élő előadáshoz fűződő élményt«,

Ezután hivatkozik arra, hogy a szerzői jogi ol« talom nemcsaló a teljesen eredeti mü alkotóját illeti meg, hanem azt is, aki más szerző müvét egyéni,, eredeti módon átdolgozza /másodlagos alkotás,, Szj 10 4<> § /2/ bek«,/.

Itt annak van szerepe, hogy a másodlagos alkotás alapjában az elsődleges alkotás eseménysorozatát követi«©, másrészt, hogy a felhasznált elemek aránya hogyan alakul,-, A jegyze« tek alapján arra következtetett az eljáró Tanács, hogy az egyes meséknek rokon=variánsai ismertek, de olyan utalást a jegyzetek nem tartalmaznak, amelyekből az egyéni, eredeti jelleg hiányára lehet következtetni«,

Mindezek alapján a vélemény azt az álláspontot tartalmazza, hogy a perbeli mesék To0a egyéni, eredeti alkotásai, legalábbis a mesék ~ terjedelmét tekintve ■= jelentősebb hányada«, Közelebbről ki nem munkált arányban elsődleges, illetve másodlagos alkotások, amelyeknek szer~ zője T«,□«, Személyhez fűződő jogai nem szenvedtek csorbát, de sem ő, sem jogutódai jogdijat nem kaptak, a rendeirezésre álló adatok szerint erről kifejezetten le sem mondtak«, Díjazás tehát megilleti«,

A Fővárosi Bíróság a Szerzői Bogi Szakértő T«es~ tület véleményét elfogadta és T«,D„ jogutódai részére a jogdijat és annak kamatait megítélte«,- 102 -