Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)

Népművészet

alkotások nem képviselnének sokszor igen magas esztétikai színvonalat /népdalok, balladák , vagy éppen a népmesék,, stb*/, hanem éppen a "szerző" anonimitására tekintettel*

Megjegyzendő, hogy figyelemmel a népművészeti alkotások fokozottabb oltalmára irányuló és a berni uniós egyezmény stockholmi revíziója során is honorált törekvésekre, a szerzői jogi törvény is /S* § /2/ bek*/ éppen az anonim müvekhez kapcsolva nyújt erre az oltalomra lehetőséget*

A vélemény rámutat, hogy a szerzői jog az egyéni, eredeti alkotásokat oltalmazza ugyan, de az alkotás egyéni és társadalmi oldala elválaszthatatlanul összefügg /társadalmi feltételezettsóg/, az alkotó kisebb-nagyobb mértékben támaszkodhat a társadalom kulturális közkincseire /korábbi alkotók müve, anonim alkotások, mint mitológia, népköltés szét, stb*/*

Nem lehet tehát kizárni annak a lehetőségét, hogy a jellegzetes népköltészeti műfajok területén, illetőleg azok tartalmi és formai elemeire támaszkodva szerzői jogi oltalmat érdemlő egyéni, eredeti alkotások jöjjenek létre, csupán az elhatárolás nehezebb, mert nagyobb a súlya a "tár sadalmi f eltételezet tség "~nek.

A szerzői oltalom fennforgása attól függ, hogy szimpla reprodukcióval /tradíció által rögzített formák, motívumok, müvek ismétlésével/ vagy alkotó tevékenységgel állunk szemben* A vélemény szerint: " *„* a szerzői minőség elismeréséhez szükséges eredetiséget, alkotó jelleget nem zárja ki önmagában az a tény, hogy a nópmesemondó a mesében már ismert témákat, motívumokat alkalmaz, tehát a népmese műfaja önmagában fogalmilag az oltalomképes alkotás létrejöttét nem zárja ki,

T„ü * meséi esetében az ismert - vagy az akár még fel nem tárt - mesetémák, motívumok, fordulatok feldolgozásának módja számos olyan vonást mutat, amelyből egyéni, ere deíi jelleg tükröződik. Ilyenek a szerkesz.t_ás saj-át-assáigei .- 101 -