Messik Márta (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 1. (Budapest, 1981)
Népművészet
19 Népmese és a szerzői ."jogi védelem Joglemondás! nyilatkozat Szerzői Jogvédő Hivatal felperes ■= Akadémiai Kiadó alperes Az eredetiség és a szerzőség fogalma a népköltés szetben más megítélés alá esik, mint a műkőit6szetben0 A népköltészeti alkotások ugyanis tipikusan szóbeli elmondás formájában élnek további Fenntartói és továbbhagyományozól között szokásos ugyan az alkotó ás a hagyományozó tipus megkülönböztetése,, de bármelyik típushoz tartozzék is a mesemondó, az általa elmondott meséhez való viszonya telelésen azonos. Ennek pedig az a lényege, hogy a népmesét előadó mesemondó nern hoz létre irodalmi müvet, T<,3„ népmesemondó jogutódai az alperes kiadót szerzői jogdij és kamatai fizetésére kérték kötelezni, meri; az alperes "T„3, meséi" cimen kiadta T03, meséit, szerzői dijat azonban a jogutódoknak nem fizetett, Aa alperes ki-99 -A Szj t c 13. § /3/ bekezdése a jogdljról való le~ mondáshoz "kifejezett” nyilatkozatot kíván meg. A törvény azonban nem tartalmaz olyan rendelkezést,, hogy a j oqlemon°> dó nyilatkozat érvényességéhez Írásbeli alakra lenne szük° séq» Igaz, hogy a Sz.i t „ 27. §°a szerint a felhasználási szerződést Írásban kell megkötnie A riépmesemondó és a nép~ meseqyüjtő között azonban felhasználási szerződés nem jött létre,, A népmesemondó arra jogosította fel a népmese-» gyűjtőt, hogy az általa mondott meséket tartalmazó hanq°> szalagot tudományos munkájának elkészítésénél díjazás nél° kül felhasználhatja. Az ilyen egyoldalú nyilatkozatra pedig azokat az alaki megkötöttségeket,, amelyek a felhasz^ nálási szerződésre vonatkoznak, nem lehet kiterjeszteni,, 2«, P„22 „ 122/1976 c Pf ,III021ao62/l977e Ü„i„sZo: 19/1976.
