Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
IV. fejezet. A metró alagútjainak építése
akkor alkalmazzák, ha már más módon nem lehet végrehajtani az építést. A fagyasztáshoz 1/2...1 méterenként kettős falú csöveket fúrnak a talajba. A csövekkel körülveszik azt a földtömeget, amelyet megfagyasztanak, hogy ezáltal keménnyé, állékonnyá váljon. A csövekben hűtőfolyadékot keringtetnek. A hűtőfolyadék alacsony fagyáspontú vegyi anyag, amely — 20...40 °C-ra hűthető anélkül, hogy megfagyna. A „mélyhűtött” folyadék a csövekben cirkulál és a csövek körüli talajt megfagyasztja. A esősor vonalában így kemény, fagyott talaj — fagyfal — keletkezik, amelynek védelmében az építés biztonságosan elvégezhető. Amikor a fagyfal védelme alatti építést befejezték, a fagyasztást abbahagyják és visszahúzzák a csöveket. Bár a fagyasztás és a légnyomás különleges építési módszerek, mégis a mélyépítőipar ismert eljárásai közé tartoznak. A Batthyány téri építés azt példázza, hogy a legnehezebb geológiai körülmények között is megtalálhatók azok az építési módszerek, amelyek segítségével az építés végrehajtható. Később is jelentkeztek nehéz, sőt az előbbinél még nehezebb geológiai körülmények. Megoldásuk rácáfolt azokra a szóbeszédekre, amelyek —- különösen a leállítás után — a budapesti metró megépíthetőségét vonták kétségbe. * A Duna alatti talajviszonyokra a kemény kiscelli agyag jellemző, amely építési szempontból kedvezőnek mondható. A 40-es évek végén végzett kutatófúrások alapján a szakemberek között nem volt kétséges, hogy a Duna alatt kellemes — mondhatni problémamentes —- építéssel lehet számolni. Ezt a véleményt megerősítette annak a két alagútnak a tapasztalata, amelyet korábban ugyancsak a Duna alatt építettek. * Kevesen tudják, hogy 1937-ben a Vízművek csővezetékei részére Káposztásmegyernél már épült alagút a Duna alatt. A 3,8 m átmérőjű alagút túlnyomásos munkatérben, pajzsos módszerrel készült el. Az ötvenes években a Margitsziget hévizeinek átvezetésére építettek alagutat a Duna alatt, a Szt. István park felé. Ez az alagút is légnyomás segítségével épült, bányászati módszerrel. * A közvélemény és a sajtó mindig nagy érdeklődést tanúsított a Duna alatti viszonyok iránt. Az érdeklődés sokszor naivnak tűnő kérdések formájában, kitartóan ostromolta a szakembereket. Lehet-e vízbetörés a Duna alatt? Mi történik, ha váratlanul folyós talajokra bukkannak? 76
