Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
II. fejezet. A budapesti metróhálózat kialakítása
A 15 éves megvalósítási idő kissé hosszú, az építési idő elsősorban gazdasági feltételektől függ. A metró — különösen, mert a városrendezési feladatokat is magába foglalja — igen költséges létesítmény. A népgazdaság mindenkori helyzetétől függ, mennyi fordítható rá. Ha a gazdasági lehetőségek engedik, lehetséges a megvalósítási idő rövidítése. A 15 km hosszú vonal több szakaszban készül el és az egyes szakaszok üzembehelyezésére is folyamatosan kerül sor. A jelenlegi elképzelések szerint — és ezek a tervek még korántsem véglegesek — a szakaszos üzembe helyezés a következők szerint valósulna meg. I. szakasz: Nagyvárad tér—Deák tér 1977... 1980 II. szakasz: Határ út—Nagyvárad tér 1979.. .1980 III. szakasz: Deák tér—Árpád-híd 1981.. .1982 IV. szakasz: Árpád-híd—Üjpest 1983.. .1985 A gyalogos aluljárók természetesen még előbb — közvetlenül az elkészülés után — a közönség rendelkezésére állnak majd. A dél-budai vonal az észak-déli után valósulna meg. Üzembe helyezése után — a mai felfogás szerint — teljessé válik a metróhálózat, megsziintethetők a Kiskörút és Rákóczi út villamosvonalai. A dél-budai vonal kiindulópontja a Kálvin tér, innen — a Duna alatt — a Móricz Zs. körtér irányába halad és Budafok központjában végződik. A Kálvin téren föld alatti átszáliókapcsolat létesül az észak-déli vonallal. Ugyanitt találkozik a csepeli gyorsvasúttal, amely a Boráros térről — részben föld alatti pályán — a Kálvin térig közlekedik majd. A Kálvin téri csomópont így három gyorsvasút találkozási helye lesz, ahol az átszállás is föld alatti szinteken bonyolódik le.. A vonal meghosszabbítása a kelet-nyugati vonal Astoria állomásáig, még megfontolás alatt áll. így a dél-budai vonal kapcsolatba jutna a kelet-nyugatival is. További elképzelések a dél-budai vonalat továbbfejlesztik a November 7. tér—Zugló irányába. Minthogy 15.. .20 éves távlatról van szó, e kérdések megérlelésre szorulnak és indokolatlan lenne e terveket idő előtt véglegesíteni. A gyorsvasúti hálózat önálló vonala lesz a Hungária körúti gyorsvillamos. Műszakilag eltér, a metrótól, mert felsővezetékes villamoskocsikat közlekedtet, amelyek nagyobb részben nyitott bevágásban haladnak és csak a keresztezések alatt bújnak a föld alá. Az elkülönített pályatest, a szintbeni keresztezések kiküszöbölése a villamosnál nagyobb utazási sebességet tesz lehetővé. A vonal utasszállítási kapacitása és beruházási költsége azonban lényegesen alacsonyabb, mint a metrók esetében. A metróhálózatra vonatkozó korábbi tervek, koncepciók között 54
