Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
II. fejezet. A budapesti metróhálózat kialakítása
visszatérő gondolat volt a körirányú vonalak létesítése. A Kiskörút, Nagykörút és külső körút (Hungária körút) körvonalainak kétségtelenül szerepe lett volna, ha azok elsőként valósulnak meg. Az utasáramlási viszonyok vizsgálata azonban azt mutatta, hogy a sugárirányú vonalak utasterhelése lényegesen magasabb, mint a körirányú útvonalaké, ezért először a sugárirányú vonalak megépítésére kerül sor. A sugárirányú vonalak a körvonalak utasterhelését is csökkentették vagy teljesen átvették, mint pl. a Kiskörút esetében. Az észak-déli vonal Marx tér—Kálvin tér közötti szakasza — az északi —- Váci út — és déli — Üllői út — sugarak összekötő ága véglegesen eldöntötte a kiskörúti körvonal sorsát úgy, hogy az lekerülhetett a napirendről. A Nagykörutat — beleértve annak budai részét is — hét helyen metszi a metróhálózat (Üllői út, Blaha L. tér, November 7. tér, Marx tér, Moszkva tér, Déli pu. és Schőnherz Zoltán utca). Ezeken a pontokon a metróhálózat sugárirányú vonalai jelentősen megcsapolják a Nagykörutat és a nagykörúti metróvonal szükségességét egyre kétségesebbé teszik. A Nagykörút pesti szakaszán megmaradó — nem lebecsülendő mennyiségű — rövid távú utazások továbbra is a meglevő villamos- és autóbusz-hálózatot terhelik. Ez az utasszám nincs akkora, hogy metróvonal létesítését indokolná. Városesztétikai szempontból azonban kellemetlen, hogy a városközpont egyetlen villamos vonala éppen a Nagykörúton marad meg, azon az útvonalon, amely villamos nélkül Budapest legszebb útja lehetne. A metróvonalak keresztezései, az aluljárók és a nagyméretű főgyűjtőcsatorna lehetetlenné teszik a villamos lesüllyesztését. Ha az utastömeget nem sikerül autóbuszokkal elszállítani, belátható időn belül nem számolhatunk a nagykörúti villamos megszüntetésével. A körutak közül csak a külsőn — Hungária körút — létesül gyorsközlekedési vonal, amelyet gyorsvasútnak, vagy legalábbis a gyorsvasúti hálózat részének tekinthetünk. Ennyit mondhatunk a budapesti metróhálózatról, ahogyan a jövő 20.. .25 év távlatát ma látjuk. A technika fejlődése, a népszaporulat és a város fejlődése azonban olyan irányokat is vehet, amelyek szükségessé teszik e tervek módosítását, ez a feladat azonban már a következő nemzedékre vár. 55
