Kelemen János: A budapesti metró története (Budapest, 1970)
VI. fejezet. A föld alatti terek építészeti kialakítása
alatti” stílus is, amely mindinkább részévé, jellemzőjévé válik a városnak. Milyen legyen ez a stílus? Mint minden új — és különösen mert stílusról van szó —, viták pergőtüzében áll és minden bizonnyal itt-ott magán viseli a viták nyomát. Mindenekelőtt tisztáznunk kell a föld alatti terek és a város képének kapcsolatát. Budapest belső területének mai képe döntő mértékben a XIX. század végén és a XX. század első 10 évében alakult ki. Jellemző stílusa a szecesszió. Megmaradtak egyes épületek vagy épületcsoportok a XIX. század iparosodási korszakát megelőző időkből is, amelyek tisztán őrzik egyegy korábbi korszak stílusjegyeit. Minden korszak a saját ízlése szerint építkezett, még akkor is, ha a megelőző korszakok stílusainak egyes elemeit kölcsönvette. A mi generációnk is jogosan keresi saját építészeti kifejezésmódját. A hagyománytisztelet, a történelmi városkép megőrzésének igénye csupán arra kötelez, hogy a megelőző korok alkotásait megőrizzük, de semmi esetre sem azok utánzására. A mi korunk stílusa jogosan jelenik meg — nemcsak az új lakótelepek zárt, egységes tömbjeiben —, de a régi épületek mellett és között is. A városkép mégis harmonikus marad, a régi és új illeszkedése disszonancia nélküli. Az összhang megteremtése a régi és új épületek között kétségtelenül bizonyos alkalmazkodást követel az újtól. Az alkalmazkodás azonban nem azonosulás és még kevésbé utánzás. Arról van szó, hogy a régiek közé épülő új épületek hangulatukban és ritmusukban igazodjanak a meglevőkhöz. Mindezek a megállapítások a föld alatti terekre is érvényesek. A föld alatti terek azonban lényegesen különböznek az épületektől, így az építészeti követelmények is másképpen fogalmazhatók meg. A föld alatti tereknek nincs tömege, homlokzata és épületszomszédja, így hiányzanak a felszíni épületek legfontosabb stílushordozó elemei. A föld alatti tereken a belső építészeti kialakítás és a belső térhatás hordozza a stílust. A belső térhatás — alapterület és magasság — sem alakítható ki teljes mértékben az esztétikai szempontok szerint, mert a létesítmény alaprajzi kiterjedését döntően a funkció, magasságát pedig a gazdasági és építési lehetőségek határozzák meg. Az interieur, a belső építészeti kialakítás a legfőbb eszköz, amellyel jelleget lehet adni a térségnek (88. ábra). * Budapesten a föld alatti terek építészeti kialakítását sok töprengés,, vita és mérlegelés előzte meg. A felfogások három irányzat formájában jelentkeztek és küzdöttek egymással. 159