Bendzsel Miklós (szerk.): Iránytű a műszaki fejlesztéshez. Az iparjogvédelmi tájékozódás informatikai kalauza - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1997)
Információs stratégia
szerepét betöltő, kéthavonkénti „Melléklet" helyét a havi lappal azonos küllemű Iparjogvédelmi Szemle vette át 1991-ben. Műszakijogi, gazdasági és információs tárgyú tanulmányok, konferenciabeszámolók, statisztikai elemzések, szakirodalmi tájékoztatók szolgálják a magyar iparjogvédelmi társadalom naprakész tájékoztatását. A magyar szabadalmi leírások nyomtatott közreadásában tapasztalható korábbi tartós elmaradást a Hivatal szervezési és anyagi erőfeszítései révén sikerült leküzdeni az évtized elejére. 1990-ben jelent meg a 200 000. lajstromszámü magyar szabadalom; tavaly óta átlagosan a szabadalomengedélyezés meghirdetését követő negyedéven belül megjelennek a nyomtatott leírások (1991-ben 3000 db).12 Az említett határtól kezdve „próbaüzemben", majd 1991 közepétől szigorúan egységes elektronikus szerkesztési rendben jelennek meg a magyar leírások; a működő rendszer eddigi egyik legfontosabb publikációs eredményünk. Az alvállalkozóktól függetlenített és a címoldalak adatainak a Közlönnyel betű szerinti egyezését biztosító technológia feszes publikálási rendszert valósít meg, továbbá támogatja az utófeldolgozást és a (teljes) szöveges adatbázis-építési, archiválási munkálatokat. A SZIK gondozza a Hivatal valamennyi egyéb kiadványát is; ezek közül említést érdemel- a kétnyelvű (magyar-angol) „Éves jelentés",- az „Útmutató feltalálóknak", „Útmutató védjegy- és ipari minta ügyekben" stb., továbbá- a dokumentációs és információs tájékoztatók és módszertani segédletek rendszeres megjelentetése. A Hivatal szerkesztésében és támogatásával lát napvilágot ugyancsak rendszeresen az Iparjogvédelmi kézikönyv. 2.3. A HIVATALI ÜGYVITEL INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA, ADATBÁZISOK ÉPÍTÉSE Az 1990 decemberében elfogadott hivatali informatizálási program egyik legfontosabb megállapítása: a fejlesztendő információs rendszer igazi értékét nem a gépi eszközök vagy a gyorsan avuló szoftverek teszik, hanem a velük létrehozott, jó minőségű, ellenőrzött, nagy megbízhatóságú, konzisztens tartalmú, több célra használható adatállományok. Alapvető követelménynek tekintjük tehát az adatok „konvergenciáját", eddig meglévő adatállományaink ugyanis nemcsak szerkezetükben és adattárolási konvencióikban, hanem (felhasználási célhoz túlságosan is kötött) tartalmukban is jelentősen különböztek. A magyar szabadalmi információs rendszer számítástechnikai fejlesztéséhez három forrás állt rendelkezésre:- a „nemzeti szabadalmi adatbázisnak" tekinthető, önálló külső kezdeményezésű, de hivatali közreműködéssel teljessé tett HUNPADOC bibliográfiai adatbázis, amely 1970-től folyamatosan, „INPADOC-tartalmúan" magában 53
