Bendzsel Miklós (szerk.): Iránytű a műszaki fejlesztéshez. Az iparjogvédelmi tájékozódás informatikai kalauza - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1997)
Információs stratégia
Javuló külső gazdasági egyensúly mellett is csökkenő GDP, növekvő munkanélküliség az ára az 1991-ben megindult pozitív folyamatoknak:- mintegy 70%-ra nőtt a fejlett ipari országokba irányuló export részesedése,- a gazdasági szervezetek száma másfélszeresére (140 ezerre) nőtt, az egyéni vállalkozók száma pedig 1/3-ával emelkedve megközelíti a félmilliót,- az állami tulajdonú vállalatok privatizációja az 1900 cég mintegy felét, vagyonértékének 35%-át érintette - főként gazdasági társasággá történő átalakulás, illetve alapítás formájában. A visszaesett beruházási volumen a korszerűbb és jobb megtérülésű fejlesztések irányába tolódott el. Míg 1990-ben 300 millió dollárt, 1991-ben a tárgyi apporttal együtt összesen 1,7 milliárd dollárt tett ki a fejlett technika és termelési kultúra átvételét elősegítő működőtőke importja. Mindezek mellett a magyar kormányzat és parlament a gazdasági átmenet veszélyeinek tudatában felgyorsítja a gazdasági törvénykezési folyamatot. A fellendülés és visszaesés menetének szabályozott, tudatos befolyásolása érdekében összehangolt cselekvés szükséges- a pénzügyi intézmény- és eszközrendszer (vállalkozásfejlesztés, adó- és bankrendszer),- az iparpolitika és válságkezelés,- az infrastruktúrafejlesztés,- a privatizációs folyamat felgyorsítása,- a regionális és szociális politika területén. 1.2. VONZÁSOK ÉS VÁLASZTÁSOK Magyarország nem hagyott kétséget afelől, hogy az Európai Közösség kötelékébe tartozás iránti céltudatos törekvés vezérli politikájában és gazdasági céljaiban. Demokrácia és piacgazdaság: ezekre az értékekre támaszkodva született meg a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség társulási szerződése. Az EGK-alapszerződés 238. cikkén alapuló társulási szerződések tartós és jól strukturált kapcsolatot létesítenek, s a Közösség és a nem tagországok közötti legszélesebb együttműködési formát képviselik. A társulási szerződés szerint Magyarország Közösségbe történő gazdasági integrációjának egyik alapvető előfeltétele az, hogy az ország jelenlegi és jövőbeni jogszabályait közelítse a Közösség jogszabályaihoz, valamint lehetőség szerint biztosítsa ezek jövőbeni összeegyeztethetőségét. E közelítés a vámjog, társasági jog, bankjog, a fogyasztói érdekvédelem és sok egyéb terület mellett a szellemi tulajdonra is kiterjed. A gazdasági és kulturális regionalitás eszméjének felfedezése az ezredvég politikai és társadalmi közgondolkodásának „új világa". A történelmi gyökerek és a gazdasági „hajszálcsövesség" tudatosítása párosult a „kritikus tömeg" fizikai törvényének átvitt értelmű érvényesítésével abban a felismerésben, amelynek keretében a visegrádi hármak: Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország együttműködési megállapodást kötöttek. A konszenzuson nyugvó együttműködés, a szabadkereskedelmi térség kialakítá-46