Bendzsel Miklós (szerk.): Iránytű a műszaki fejlesztéshez. Az iparjogvédelmi tájékozódás informatikai kalauza - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1997)
Információs stratégia
sának kísérlete jó katalizátora a szellemi tulajdon területén is kialakítandó európai együttműködésnek. Magyarország számos területen jelentős kapcsolatfelvételt valósított meg a fejlett ipari országok gazdaságfejlesztési, tudományos és műszaki együttműködési intézményei és alakulatai tekintetében. így például az OECD szervezetével való együttműködés keretében egységes és konform nemzetgazdasági statisztikai rendszert vezetünk be; valamint felvételt nyertünk az EUREKA-program szervezetébe. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Budapesten megrendezett évi közgyűlésén Jacques Attali elnök régiónkat a gazdag lehetőségek új világaként jellemezte. Nem lehet azonban elhallgatni Henning Christophersen úr, gazdasági és pénzügyi EK-biztos kijelentését, amely szerint a Közép- és Kelet-Európábán folyó reformfolyamat erőfeszítései és terhei „elsősorban az ottani népek és kormányok vállain nyugszanak, ugyanakkor „az EK PHARE nevű programja - az egyes EK-tagországok számos egyéb intézkedésével együtt - a know-how és a technológia eddigi legátfogóbb méretű továbbadását fogja eredményezni a közép- és kelet-európai országok felé". 1.3. A MAGYAR IPARJOGVÉDELEM FEJLŐDÉSI IRÁNYAI Az önálló magyar iparjogvédelem „talapzata" a múlt század végén elfogadott két alaptörvény: az 1890. évi védjegy- és az 1895. évi szabadalmi törvény. E hagyományok élő megtestesítője az 1992-ben 97. évfolyamában járó hivatalos iparjogvédelmi periodika, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő folyamatos jelenléte a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés, valamint a hazai ipar életében. A magyar iparjogvédelem fejlődésében tapasztalható értékrend két mindenkori meghatározó eleme a nemzetközi összhang és a piacgazdasági érzékenység biztosítására való törekvés. Magyarország 1909 óta tagja a Párizsi Uniós Egyezménynek, és csatlakozott valamennyi fontos nemzetközi iparjogvédelmi egyezményhez. A szabadalmi és védjegy-bejelentési aktivitás elmúlt évtizedbeli alakulása jól tükrözi a nyitott gazdaság piaci viszonyainak élénkülését:- tavaly a hazánkban benyújtott csaknem 11 ezer szabadalmi bejelentés kétszerese, — az ugyanakkor kézhez vett közel négyezer belföldi és több mint ötezer nemzetközi védjegybejelentés együttesen több mint háromszorosa az 1985. évi értékeknek. A szabadalmi bejelentések mintegy 80%-át - az elsősorban nyugati országokból származó - külföldi bejelentések adták; a gazdasági átalakulás nehézségei (struktúraváltás és forráshiány) miatt az exponenciálisan növekvő (döntően PCT-utas) külföldi érdeklődéssel szemben a hazai bejelentési aktivitás abszolút értékben minden bizonnyal megállítható csökkenése „nyitja az ollót" a gazdasági és információs mérlegben. 47
