Bendzsel Miklós (szerk.): Iránytű a műszaki fejlesztéshez. Az iparjogvédelmi tájékozódás informatikai kalauza - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1997)
Információs stratégia
Az indexelő kódok használatának meg kell jelennie a CD-ROM-alapú adatbázisokban, továbbá az NSZO keresőrendszerében, az IPC:CLASS-ban is. Ehhez elképzelhető az indexelő NSZO-jelzetek formátumának EPO-mintájú átalakítása az online rendszerekben, minthogy azokat jelenleg az STN kezeli korrektül a PATOS- és PATDPA-adatbázisokban. Az új osztályozási rendszerek használatát segítő informatikai eszközök alighanem CD-ROM-on publikált adatbázisok lesznek, melyek viszont egyelőre egyszerűen csak egymás mellett tartalmazzák a különféle osztályozási rendszerek adatait és azok kapcsolatait. Az együtt publikálás várhatóan a rendszerek közötti átmutató vagy konkordanciaadatbázisok minőségét is jelentősen javítja majd (jelenleg százezer amerikai dokumentum közül legalább kétezer NSZO-jelzetével van valamiféle probléma). A nemzeti típusú osztályozási rendszerek közül az amerikai és az európai rendszer további térhódítása várható. Ennek köszönhetően az amerikai és európai osztályozási rendszer ismertsége és használata erősödik, a közöttük létrehozott, NSZO-szinten definiált konkordancia minősége szintén jelentősen javul. 6.10. KIS ÉS NAGY CSODÁK A PCT-minimum időhatárának változása kisebb csoda lenne. A jobb keresési lehetőségek széles körű terjedése azonban alighanem elvezet a PCT-minimum szerinti dokumentáció kezdő időhatárának átértékeléséhez, tehát bekövetkezik majd a csoda. Az 1920-as időhatár 1970-ben a kortársi tudás de facto alsó határa volt. 1990-ben ez a határ alighanem az 1940-es dátumhoz állt közelebb. Figyelemre méltóak a japán és ausztrál elemzések, melyek szerint Japánban - a számítógéppel is elérhető régi állományból - 1940 előtti hivatkozások az újdonságkutatási jelentésekben gyakorlatilag már nem fordulnak elő. A PCT-minimum időhatárának újradefiniálása az FPD-programmal is szoros összefüggésben áll. A rossznyelvek szerint, ha valami ma az 1920-as időhatár fenntartása mellett szól, az nem más, mint a régi állományok szkennelésébe beleölt pénz. Várhatóak azonban nagyobb fajta csodák is, nevezetesen a műholdas képátvitel alkalmazása. A felhasználók közelebb kerülnek a primer dokumentumokhoz. Az alapvető adatokból saját gyűjteményt alakíthatnak a nagyok; a kis cégek ezzel szemben az online rendszerek dokumentumrendelő szolgáltatásaira támaszkodnak majd. A műholdas képátvitel forradalmasítja a tájékoztatást, hihetetlen mértékben lecsökkentve annak időállandóját. A műholdas képátvitel esélyei elsősorban az Egyesült Államokban jók, de elképzelhető, hogy a századfordulóig ez a technika lesz meghatározó Európában is. Az új eljárás lehetővé teszi majd, hogy fogékony (és gazdag) cégek akár egy másik kontinensről annyi idő alatt kapjanak meg primer dokumentumot, mint amennyi idő alatt jelenleg a szabadalmi tárak olvasói a raktárból előhozott leírásokat kézhez vehetik. A képátvitel esélyeit javítja majd az adatok vegyes módú tárolása, ami az átviteli idő csökkenéséhez vezet. Nem elhanyagolható előny lesz a képmások 42
