Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
II. fejezet. Az iparjogvédelem elvi-elméleti alapjai
A tudományos felfedezések és más tudományos eredmények (problémafelvetés, tudományos ténymegállapítás, módszer, rendszerezés, magyarázat, kísérlet, hipotézis, teória stb.) elismerése továbbra is a tudományos publikációkon keresztül, a tudományos közösségek által értékelve történhet. Napjainkban is elfogadott eljárás, hogy a természettudósok, kutatók rangos nemzetközi folyóiratokban publikálják eredményeiket, hogy ezáltal biztosítsák maguknak a tudományos prioritást és a tudományos hírnevet. Ez a gyakorlat nem is kifogásolható az alaptudományi kutatásokban, amelynek eredményei közvetlenül nem alkalmazhatók a gyakorlatban. A tudományos minősítés rendszere, és az egyes intézetekben létező publikációs index és hivatkozási ráta szerinti értékelés lényegében publikációs kényszert és publikációorientáltságot teremt. A gyakorlatban alkalmazható megoldások, különösen találmányok esetén azonban indokoltabb a titokorientáltság fenntartása, amíg a nyilvánosságra hozatal a szabadalmi oltalmat veszélyeztetheti. 20) Elterjedt gyakorlat, hogy7 egyes cégek az ún. marginális találmányok oltalmának kizárását defenzív publikációk megjelentetésével próbálják elérni. (Pl. az IBM „Technical Disclosure Bulletin"-je, a Xerox Co. „Disclosure JoumaT'-ja, amelyeket megküldenek a szabadalmi hivatalok könyvtáraiba.) A cél a szándékos újdonságrontás, mivel maguk nem kívánják vállalni a szabadalmazással járó költségeket, munkát, mert a megoldás oltalmazhatósága bizonytalan, és a gyakorlati know-how tekintetében egyébként is előnyben vannak versenytársaikkal szemben. Az Amerikai Egyesült Államokban a Szabadalmi Közlönyben („Official Gazette") 1949. óta jelentettek meg ilyen célú közleményeket, a közelmúltban pedig bevezették a „statutory inventions" nevű törvényes találmánypublikációt, amely az intézményes közkinccsé tételt szolgálja. A szabadalmi rendszer maga is a titok köréből az oltalmon keresztül a közkinccsé válás felé csatornázza ki a találmány útját. A találmány közkinccsé válása, a jogi kötöttségből a jogi szabályozásmentesség, a versenyszabadság állapotába, a „jogi senkiföldjére" vagy „mindenki földjére" kerülése két lépésben történik. Az első lépés a találmány közzététele, illetve a szabadalom megadása utáni - a jogvédelemmel összekötött - publikálása, amely lehetővé teszi a találmány lényegével való megismerkedést, a találmánynak a magánhasználatban, kutatásban való alkalmazását, a belőle való impulzus- és inspirációmerítést. A második lépés a szabadalmi oltalom megszűnése, amelynek kapcsán a találmány bárki által funkcionálisan is felhasználható közkinccsé válik. A lejárt oltalmú találmányok felhasználására egész iparágak rendezkedtek be (pl. az ún. generikumgyártó gyógyszergyárak). A nyilvánosságra hozott, illetve megszűnt szabadalmak tartalmához való hozzáférést elvileg könnyebbé teszik a modem csúcstechnikán alapuló szabadalmi információs és dokumentációs eszközök (pl. a sokszempontú, műholdon keresztül kommunikáló on-line számítógépes visszakereső rendszerek, a leírások elektronikus archiválása, a tömör tárolásra lehetőséget adó CD-ROM technika és annak monitoros és lézerprinteres leolvasó állomásai), amelyek részben már Magyarországon is hozzáférhetők. 72
