Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

II. fejezet. Az iparjogvédelem elvi-elméleti alapjai

badalmasra, illetve a szabadalomra való utalással történő ellátását, a know-howra vonatkozó titok megőrzésére, a szabadalombitorlásra vonatkozó információt, a bitorló elleni fellépés, illetve annak elősegítése kikötését, ha ez nem sérti a licenciavevő jogát a licencia tárgyát képező szabadalom érvényességének vitatásához, minimális minőségi követelmények kikötését, a javítások kölcsönös átadásának előírását, a licenciaadó által a jövőben nyújtandó kedvezőbb feltételek kiterjesztését a licenciavevőre.

A versenykorlátozás tilalmába ütköznek viszont olyan kikötések, mint a licenciavevő jogának korlátozása, hogy a szabadalom érvényét vitathassa, a licenciaszerződés hatályának a szabadalom oltalmi idején túli automatikus kiterjesztése, a meghatározott partnerekkel való verseny korlátozása, nem szabadalmazott, illetve már közkinccsé vált know-how-ra vonatkozó royalty kikötése, mennyiségi korlátozások a licenciatermék gyártásával és eladásával kapcsolatban, az árképzés megkötése, a fogyasztókra vonatkozó korlátozások, a fejlesztések átruházására vonatkozó kikötések, további licenciákra, árukra, szolgáltatásokra vonatkozó „árukapcsolások", a licencia hasznosításának 5 évet meghaladó egyes területi korlátozásai áruk, szolgáltatások beszerzési forrásaira, az iparjogvédelmi jogok gyakorlására vonatkozó megkötések.

12) A GATT szellemi tulajdoni egyezménytervezete szerint a felek megegyeznek abban, hogy az olyan gyakorlat, amely visszafogja a versenyt, korlátozza a technológiához vagy a piacokhoz való hozzáférést, vagy elősegíti a monopolisztikus ellenőrzést, káros hatással lehet az országaik közötti kereskedelemre és technológiatranszferre.

A részes országok maguk határozzák meg, hogy milyen cselekmények minősülnek a szellemi tulajdonjogokkal való visszaélésnek, és melyeknek van negatív kihatásuk a megfelelő piacra. Az egyezménytervezet azonban felsorol egyes cselekményeket, amelyeket visszaélésnek, illetve versenyellenesnek lehet tekinteni, pl. a jog érvényessége vitatásának kizárása („challenges to validity"), kizárólagosságok, kutatási korlátozások, a személyzetre vonatkozó korlátozások kikötése, árrögzítés, az adaptációkkal összefüggő korlátozások, kizárólagos árusítási vagy képviseleti kikötések, „árukapcsolásos" kikötések („tying arrangements"), exportkorlátozások, szabadalmi kartell („patent pool") és keresztlicencia megállapodások, a hirdetésekkel kapcsolatos korlátozások, az iparjogvédelmi jogok lejárta utáni fizetésre vonatkozó kikötések és egyéb korlátozások.

Mindezeket a nemzetközi rendelkezéseket figyelembe kell venni a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. tv. 17. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés e) pontja jövőbeli alkalmazása kapcsán, amelyek a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma alól mentesítik az olyan megállapodásokat, amelyek esetében „a vele járó előnyök meghaladják a vele járó hátrányokat", és amelyek a tilalom alóli mentesülés szempontjából előnynek minősítik különösen a műszaki-technológiai fejlődés előmozdítását.

65