Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

II. fejezet. Az iparjogvédelem elvi-elméleti alapjai

A szellemi értékkomponensek közül a találmányok, a használati minták, az integrált áramkörök és az ipari minták a dinamikus, változó összetevők, míg a jó hírnevet jelképező védjegy és egyéb árujelzők a statikus, maradandó kompo­nensek. Az iparjogvédelem tárgyainak az áru szellemi értékkomponenseként való fel­fogása túllép a „kétkezi munka értékelméleten" és az intellektuális, pszicholó­giai jelenségeket is az értékképző tényezők közé sorolja. (Ebben a tekintetben már a római jognak is tágabb értékfelfogása volt, gondoljunk csak a „pretium affectionis" = előszereteti érték fogalmára, mai jogunkban pedig a személyiségi értékek polgári jogi védelmére és általában a bizalmi, pszichológiai faktor szere­pére a modem piacgazdaságokban, pl. az értékpapír-folyamatok mozgásában, a beruházási készségben). Az iparjogvédelem tárgyainak a piaci ám értékkomponenseiként való felfo­gása nem jelenti azt, hogy átvesszük az iparjogvédelembe az atomfizikában a század elején kialakított „mazsolás kuglóf" elméletet, amely szerint az elektro­nok mazsola módjára beágyazva „ülnek" az atomban (az elektronokat felfedező J. Thomson modellje, 1907). Az iparjogvédelem körében oltalmazott szellemi javak nem lokalizálhatok, nem mazsola módjára „ülnek" a piaci áruban, hanem azt értékkomponensként áthatva, az ám előállításában szerepet játszó termelési tényezőket (a földet, a munkaerőt és a tőkét) megtermékenyítve, azokat szaturálva, emelik az áru ob­jektív és szubjektív értékét (csökkentve a ráfordításokat, növelve a hasznossá­got, gyorsítva a tőke megtérülését, és technikai, esztétikai, illetve márkajáradék képzésére adva lehetőséget az árban). A jogterület bipoláris (a szerző és a piaci áru köré koncentrálódó) jellege miatt a szellemi alkotások jogának koncepciója álláspontom szerint nem alkalmas a szerzői jog és az iparjogvédelem összetartozásának elméleti megalapozására. 2. § AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI TERMÉSZETE 5 5) Az iparjogvédelem és a szerzői jog jogi természete tekintetében - mint Lontai rámutat - háromféle elmélettípus különböztethető meg:- a vagyoni elméletek,- a személyiségi elméletek,- a vagyoni és személyiségi aspektusokat összekapcsoló elméletek csoportja.6 A vagyoni elméletek körében a legalapvetőbb a tulajdonjogi elmélet, az anyagtalan javak jogának elmélete és a versenyjogi elmélet A tulajdonjogi elmélet történetileg a legrégibb, az angolszász „ipari tulajdon" felfogás alapvető elmélete volt, s a XVffl. század végi francia szabadalmi és szer­zői jogi törvényhozás elvi alapját is képezte. Ezt az elméletet azonban nyers for-55

Next

/
Oldalképek
Tartalom