Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
I. fejezet. A technika és az iparjogvédelem fejlődésének összefüggései az ökölkőtől a csúcstechnikáig
A technikai találmányok egymásba fonódó láncolata és ezzel összefüggésben a piacgazdaság, a verseny és az innovatív vállalkozások megélénkülése indította el az ipari forradalmat és járult hozzá a felvilágosodás, az angol empirizmus, utilitarizmus és a francia racionalizmus és „értelmes egoizmus" eszmevilágának kialakulásához is, bizonyítékául annak, hogy a technika nemcsak az anyagi létet, hanem a szellemet is alakítja. 17) A felvilágosodás eszméinek képviselői a kor legnevesebb, teoretikus alkatú filozófusai és természettudósai voltak, akik meg akarták jobbítani a társadalmat. (Végül aztán jóval több változás szakadt a nyakukba, mint amit terveztek-jegyzi meg Clark-, de már csak ez a sorsa a sikeres reformátoroknak.)30 Az Angliában 1751-ben kiadott Chambers Enciklopédia mintájára 1765-ben megjelentették a francia Enciklopédiát, amelynek képmelléklete technikai eljárások képeivel van tele. Diderot és d'Alambert 1765-ben megjelent Enciklopédiája kiemelte, hogy az új gyártmányokat a kormánynak privilégiumokkal kell védenie, hogy előmozdítsa azok előállítását. Ebben az időszakban már a francia privilégiumadományozó gyakorlatban új mozzanatot jelentett, hogy 1762-ben megjelent egy Királyi Deklaráció a kereskedelmi privilégiumok bizonyos korlátozásáról, amely némileg az 1624-es angol „Statute of Monopolies"-hez hasonló szerepet játszott. Az 1777. évi Ediktum pedig elismerte a szerzők, szobrászok és festők tulajdonjogát müveikre. Az 1789. augusztus 4-éről 5-ére virradó éjszakán a Nemzetgyűlés eltörölte az összes privilégiumot, a későbbiek során azonban úgy értékelték, hogy ez a „privilégium holocaust" nem vonatkozott a feltalálói privilégiumokra. 1790 nyarán a frissen megalakult Találmányi és Felfedezési Egyesület petícióval fordult a Nemzetgyűléshez, és javasolta az angol szabadalmi rendszer átvételét. A Nemzetgyűlés de Boufflers lovagot kérte fel egy jelentés összeállítására. E jelentésből két mozzanat érdemel említést, az egyik a tulajdoni, a másik a szerződési elmélet csírája: „Ha van az emberiség számára igaz tulajdon, az a gondolatokra vonatkozik ... a telken növő fa nem tartozik vitathatatlanabbul a telek tulajdonosához, mint az ember tudatában formálódó eszme annak szerzőjéhez." A másik gondolat, hogy semmi nem gátolhatja meg a feltalálót, hogy találmányát titokban tartsa, ezért a társadalomnak kölcsönösen előnyös szerződést kell kötnie a feltalálóval találmánya feltárására. A Nemzetgyűlés által 1791. január 7-én elfogadott szabadalmi törvény ezeken az eszméken nyugodott. (Ez a törvény vezette be az eddig angol mintára használt „patente" kifejezés helyett a „brevet" megjelölést.) A törvény 1. szakasza kimondja, hogy bármely felfedezés vagy találmány a feltaláló tulajdona. A törvény 3. cikke nemcsak a feltalálónak, hanem a külföldi „felfedezések" bevezetőinek is szabadalmi védelmet nyújt; bejelentési, tehát elővizsgálat nélküli eljárást vezet be (ez volt a magyarázata a francia szabadalmi leírásokon megjelenő „SGDG = sans garantie du gouvemement" megjelölésnek); az 5. és 6. cik28
