Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
I. fejezet. A technika és az iparjogvédelem fejlődésének összefüggései az ökölkőtől a csúcstechnikáig
AZ IPARJOGVÉDELMI TÖRVÉNYHOZÁS VILÁGMÉRETŰ ELTERJEDÉSE ÉS AZ IPARJOGVÉDELEM NEMZETKÖZI RENDSZERÉNEK KIÉPÜLÉSE A XVIII. SZÁZAD VÉGÉTŐL A XX. SZÁZAD KÖZEPÉIG 4-§ 15) A vizsgált időszak előzményei és főbb jellemzői: az ipari forradalom Angliában, a tudományos felfedezői és feltalálói tevékenység egyre fokozódó öszszekapcsolása, az iparjogvédelmi rendszer differenciálódása a római-germán jogcsaládon (a francia és német iparjogvédelem eltérő vonásai), valamint az angolszász jogcsaládon belül (az angol és amerikai iparjogvédelem eltérő fejlődése), az iparjogvédelmi intézmények (a szabadalmi jog mellett az üzleti titokvédelem, ipari mintaoltalom, védjegyoltalom) teljes körű kiépülése és elterjedése Közép- és Kelet-Európábán, valamint Japánban is, továbbá az univerzális iparjogvédelmi rendszer kiépülése. 16) A XVni. században megkezdődik Angliában a világtörténelmi jelentőségű „ipari forradalom", a mechanika százada, amely alapjaiban változtatja meg a világot. Az elvont tudományos felfedezések és a gyakorlatias lángelmék által alkotott technikai találmányok korábban többnyire külön pályát futottak be. A viszonylag szűk hatókörű tudománnyal ellentétben, a technikának mindig olyan széles fronton kellett előretörnie, amely átfogja a korabeli élet teljességét, és főként az ezermester típusú alkotók voltakjellemzők. John Bernal szerint bizonyos, hogy azon találmányok közül, amelyek a középkori gazdaságot modern gazdasággá változtatták, szinte egyiknek a létrejöttében sem volt szerepe a tudománynak. Gyakran éppen fordítva történt: a találmány keltette fel a tudomány érdeklődését és vált felfedezés forrásává, tehát követte a technikai fejlődést.29 A technikai fejlődés gyorsuló üteme és a tudományos felfedezésekkel való összekapcsolódása már a XVII. századtól érzékelhető. A fontosabb találmányok között említhető: Blaise Pascal összeadó és kivonógépe (1642), Evangelista Toricelli barométere (1643), Huygens ingaórája (1657), Otto von Guericke vákuumszivattyúja (1654), Wilhelm Leibniz szorzó- és osztógépe (1674), Isaac Newton tükrös távcsöve (1668), Thomas Savery gőzgépe, az ipari forradalom kulcsgépe (1698), Jetro Túli vetőgépe (1701), Newcomen dugattyús gőzgépe (1712), John Kay gyorsvetélője szövőszékhez (1733), C. Polhelm öntöttvas tömegtermelési eljárása (1745), Benjamin Franklin villámhárítója (1752), James Hargreaves „Jenny" fonógépe (1764), James Watt külön kondenzátorral ellátott gőzgépe (1769), Richard Arkwright szárnyas fonógépe (1769), N. I. Cugnot háromkerekű gőzkocsija (1769), a Montgolfier testvérek hőlégballonja (1781), Edmund Cartwright gőzmeghajtású szövőszéke (1785), Jenner oltóanyaga feketehimlő ellen (1796). 27
