Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
V. fejezet. A magyar szabadalmi rendszer európaizálása és globális harmonizációja
hogy kizárják a szabadalmi monopóliummal való visszaélést, és szabadalommentes teret hagyjanak az evolúciós, apró lépések láncszemeiből összefonódó fejlődésnek. Az amerikai bírói gyakorlat tovább finomította a nyilvánvalóság fogalmát, úgy definiálva azt, mint amely nem megy túl a normális mindennapi fejlődésen, amely szakértő részére a technika állásából egyenesen leszármaztatható, kézenfekvő, evidens módon következő logikai lépés, egyszerű gépészi ügyesség, apró-cseprő módosítás, műhelyvariáns, gondolatszilánk, banális ötletparány, műszaki közhely, mesteremben fogás, ötletmorzsa. A nem nyilvánvalóság gyakorlatában szintén kialakultak bizonyos indikációk, közvetett bizonyítékok, amelyek a nyilvánvalóság megléte vagy hiánya mellett szólnak. így pl. a nem nyilvánvalóság mellett szóló, pozitív indikációk, ha- a feltaláló ortodox műszaki nézetekkel szemben alkotta meg találmányát, — ha a feladaton sokan dolgoztak, a szükséglet régen létezett, de megoldást hosszú ideig nem találtak, — ha az adott ipari-műszaki területen kevés kutató dolgozik és kevés találmány születik („uncrowded art"),- ha kombináció esetén az elemek együtthatása következtében többlethatás („surplus effect"), nemlineáris rendszerhatás áll elő. Ez akkor állapítható meg, ha a különböző hatások nemcsak szuperponálódnak, hanem szinergetikusan adódnak össze, illetve az elemek működési egysége, működési, illetve hatásösszefüggése, együtthatása állapítható meg. A gyakorlat kialakította a nem nyilvánvalóság negatív indikációit is. Az elemek egyszerű addíciója, aggregációja, az anyaghelyettesítés, az elemek átrendezése, más műszaki területről való egyszerű átvitele nyilvánvaló szerkesztői fogásnak minősülnek. A kritériumot - különböző alkotáslélektani irányzatok és Roosevelt antikartell, monopolellenes „New Deal" politikája hatására - az USA Legfelsőbb Bírósága 1941-ben még tovább szigorította a Cuno Engineering Corp. v. Automatic Devices ügyben hozott döntésével, amennyiben kimondta, hogy „a szabadalmaztatni kívánt eszköz, bármennyire hasznos is, nem alapulhat egyszerű szakmai ügyességen, hanem az alkotó géniusz fellobbanását („flash of creative genius") kell felmutatnia. Ezt az „elvi csavarszorítást" sokan támadták azzal, hogy a technika haladása nem a magányos alkotó géniusz ntka fellobbanásából adódik, hanem a teamek kitartó, fáradhatatlan laboratóriumi kísérleteiből. Kimutatták, hogy minden idők talán leghíresebb feltalálója, Edison is a próba és hiba módszerével alkotta a Menlo Parkbeli „Invention Factory"-ban mintegy 1000 találmányát azzal a hitvallással, hogy a találmány 99% izzadás és 1% ihlet („99% perspiration and 1% inspiration"). A misztikus kreativitási „heuréka" mozzanatot, a katartikus archimédeszi pillanatot szürke, józan, prózai hétköznapok kutatói hangyamunkája előzi meg. A Legfelsőbb Bíróságnak ez a szabadalomellenes (antimonopol) szelleme 1950-ben kulminált az A and P ügyben, amelyben azt a követelményt állították fel, hogy találmány csak az lehet, amely „előretolja a fizika, kémia és más műszaki területek határvonalát". Az egyetlen megható engedmény, amelyet tettek, 165
