Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
V. fejezet. A magyar szabadalmi rendszer európaizálása és globális harmonizációja
ányoznak a teljesen egzakt, tudományosan rögzített paraméterei. A kritérium joggyakorlati értelmezésének nagy jelentősége van, különös tekintettel a szabadalmazhatóság kérdésében hozható konstitutív döntés dimenzióinak merev binaritására, a „szabadalom vagy semmi" értékduálra szűkült elbírálási mechanizmusára, amelyet csak a használati minta bejelentés szármáztatási lehetősége, illetve tartalékjog szerepe enyhít néhány országban.19 A nemzetközi egyezmények által felsorolt jogi kritériumfüzér természetesen nem tekinthető tudományos definíciónak, nem ez a rendeltetése, mivel a fejlődő valóság gyorsan átbújik az egzakt definíciók hálóján. A találmány „sokszögű", többdimenziós, a priori fogalma különböző tudományágak (különösen a kreativitáspszichológia, valamint az innovatikai szempontú gazdasági, jogi, szociológiai diszciplínák) kutatási körébe tartozik. A két alapvető világnézeti iránynak is megvan a tiszteletben tartandó találmányfilozófiája. Egyes vallásbölcseletek az isteni teremtés meghosszabbításának tekintik a zseniális találmányokat, a nem vallásos megközelítés szerint viszont az ember ön teremtési folyamatáról van szó. Einstein szerint - aki hét évig maga is találmányvizsgáló volt a Berni Szabadalmi Hivatalban - a találmány „a lehetséges világ" egy-egy új realitását, valamely áru „megelőző tükrözését", előmintáját teremti meg.20 A szabadalmazhatóság tekintetében a nemzetközi egyezmények által jogi, pragmatikus célokra használt kritériumfüzér a római-germán jogcsalád és az amerikai jog történelmileg kialakult, elvont kritériuma kombinációjából állt össze. 13) A találmány és az ipari alkalmazhatóság (hasznosság), mint a definíció gerince tekintetében az egyezmények nem tartalmaznak pozitív meghatározást. Ez a fogalom történelmileg nem is szerepelt az angolszász, amerikai szabadalmi törvényekben, amelyek a találmánvt annak tárgyán, konkrét kiviteli alakján keresztül definiálták. így pl. még az 1949. évi angol szabadalmi törvény 101. cikke szerint is szabadalmazható bármely új gyártási eljárás („any manner of new manufacture") és a termelés fejlesztésére és ellenőrzésére alkalmazott bármely új vizsgálati eljárás vagy módszer. A találmányi jelleg gazdasági meghatározottságát fejezte ki az angol joggyakorlatban az ún. Morton-szabály, amelynek döntési elve („ratio decidendi") értelmében a gyártási eljárás kritériumának adásvétel tárgyát képező termék („vendible product") előállítási eljárása felel meg. A találmány szó csak az angol szabadalmi jog europalizálása eredményeként, 1977-ben került be a jogszabályba. A találmány fogalmát nem tartalmazza az USA 1952. évi, jelenleg is hatályos szabadalmi törvénye sem, amely szerint az első feltaláló kérhet szabadalmat a bármilyen új, hasznos és nem nyilvánvaló eljárásra, gépre, gyártmányra vagy anyagösszetételre, vagy ezek bármilyen új és hasznos javítására. A „usefulness" követelményét azonban az amerikai szabadalmi jog a „használhatóság", nem pedig a társadalmi, gazdasági szempontból vagy a műszaki haladás perspektívájából szemlélt hasznosság értelemben alkalmazza. 159