Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
V. fejezet. A magyar szabadalmi rendszer európaizálása és globális harmonizációja
I. 1977 Belföldi bejelentés Külföldi bejelentés Összesen Ausztria 2 385 7 081 9 466 Belgium 1 073 11 453 12 526 Franciaország 11 811 28 167 39 978 NSZK 30 247 30 154 60 401 Olaszország 6 110 17 995 24 105 Hollandia 1 960 12 669 14 629 Svédország 4 503 10 476 14 979 Svájc 5 542 10 801 16 343 Nagy-Britannia 21 114 33 309 54 423 II. 1988 Belföldi bejelentés Külföldi bejelentés PCT bejelentés Európai megjelölés Összesen Ausztria 2 563 999 966 28 375 32 903 Belgium 972 776-32 215 33 963 Franciaország 14 921 5 194-48 269 68 384 NSZK 42 872 9 083 1 437 42 606 95 998 Olaszország 3 116 8 000-42 559 53 675 Hollandia 3 675 1 068 1 075 36 219 42 037 Svédország 4 399 1 462 1 032 32 337 39 230 Svájc 4 959 1 556 1 024 31 422 38 961 Nagy-Britannia 24 098 9 935 1 295 48 847 84 175 Az Európai Szabadalmi Hivatal ügyszámát és a 3500 főt meghaladó személyi állományát tekintve világpartnerré vált, amely nemcsak igazodik, hanem hozzá is igazodni kell, mivel a világ első három szabadalmi hivatala között van a szabadalmi nagyhatalom Japán és az USA szabadalmi hivatalai mellett. A három hivatal trilaterális szabadalmi vizsgálati, információs, computenzációs együttműködést folytat azzal a céllal, hogy a 90-es években „paperless" (vagy legalább „less paper") automatizált szabadalmi hivatalként működjenek, és összehangolt szabadalmi gyakorlatot kövessenek. A három nagyhivatal együttműködéséből nőttek ki a WIPO keretében a szabadalmi jog harmonizálására vonatkozó univerzális törekvések és konkrét tervezetek A fentiekben jelzett sokirányú, nemcsak a tagországokra korlátozódó jogegységesítő kihatása miatt sokan úgy tekintik az európai szabadalmak engedélyezésére vonatkozó Müncheni Egyezményt, mint a 70-es években lezajlott „második szabadalmi forradalom" egyik kiemelkedő eredményét.12 151
