Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
V. fejezet. A magyar szabadalmi rendszer európaizálása és globális harmonizációja
nemzeti jogrendszer részévé váló lex fori, az Európai Szabadalmi Hivatal joga, míg a nemzeti szabadalommá konvertálódó európai szabadalom tekintetében a nemzeti jog, a lex loci protectionis az irányadó. 4) Az Egyezmény révén szerezhető egyedüli oltalmi forma az európai szabadalom; pótszabadalmat vagy használati mintaoltalmat ezen az úton nem lehet igényelni. A Müncheni Egyezmény egységesíti a szabadalmazhatósági feltételekre vonatkozó anyagi jogi előírásokat. Az európai szabadalmi bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatal egyik hivatalos nyelvén (angol, francia vagy német, amely végig az eljárás nyelve marad) lehet megtenni a müncheni vagy a hágai hivatalnál, és az európai szabadalmat a bejelentésben feltüntetett egy vagy több tagországra lehet igényelni. Az európai szabadalmi bejelentésnek koncentrált, multinacionális jogi hatálya van, amennyiben a bejelentésben megjelölt államokban benyújtható nemzeti bejelentések együttes joghatályával bír. Olyan természetes vagy jogi személyek is tehetnek képviselő útján európai szabadalmi bejelentést, akik, illetve amelyek országa nem tagja az Egyezménynek, de tagja a Párizsi Uniós Egyezménynek, és ezért bejelentéseik élvezik az abból eredő egyenlő elbánást. A „national treatment" iparjogvédelmi elve tehát győzött a Római Szerződés „membership treatment" elve felett. Eképpen a magyar feltalálók és gazdálkodó szervezetek számára is nyitva áll diszkrimináció nélkül a lehetőség az európai szabadalmi rendszer használatára, európai szabadalmi bejelentések megtételére és európai szabadalmak szerzésére, amely lehetőséggel - mint ismeretes - a magyar bejelentők már jelenleg is élnek. Az európai szabadalomengedélyezési eljárás a legkorszerűbb, kiegyensúlyozott szabadalmi eljárásszerkezetet valósítja meg. Az első szakaszban megy végbe a koncentrált, multinacionális joghatályú európai szabadalmi bejelentés benyújtása, a formai és egységességi követelmények betartásának vizsgálata, az újdonságvizsgálati jelentés összeállítása, majd a bejelentés és a kutatási jelentés - tehát a köz számára egy „feldúsított" információ— közzététele (közrebocsátása) az egyik hivatalos nyelven a bejelentés elsőbbségi napjától számított 18 hónap elteltével. A közzététel a bejelentő védelme érdekében egyes tagországokban meghatározott tartalmú ideiglenes oltalmat hoz létre, a bejelentéssel kapcsolatban harmadik személyek érdekeik megóvása, a döntés segítése céljából írásbeli észrevételeket tehetnek. A bejelentő meghatározott feltételek mellett kérheti az európai szabadalmi bejelentés konverzióját nemzeti szabadalmi bejelentéssé, valamely megjelölt ország vonatkozásában. A második szakaszban valósul meg az anyagi jogi szabadalmazhatósági feltételek érdemi vizsgálata, amelyet a kutatási jelentés közzétételétől számított hat hónapon belül benyújtandó kérelem alapján folytatnak le. A vizsgálat tehát elkülönül a kutatástól (hasonlóan a nyomozás és a bírósági eljárás elkülönüléséhez), és csak az érdekeltség jelzése esetén indul meg. Ez lehetőséget nyújt hat hónapig a „függő" szabadalmi bejelentések által nyújtott korlátozott és ideiglenes oltalom hasznosítására a versenytársakkal szemben még olyan esetekben is, amikor a vizsgálatot nem fogják kérni. 148
