Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)

V. fejezet. A magyar szabadalmi rendszer európaizálása és globális harmonizációja

Az ex parte eljárásban folyó érdemi vizsgálat során a Hivatal közli a szaba­dalmi bejelentés tárgyával kapcsolatos kifogásait, amelyekkel szemben a beje­lentő érvelhet. A harmadik szakaszban történik meg a koncentrált döntés a szabadalom mul­tinacionális joghatályú megadásáról, és a leírás kinyomtatása. A szabadalom megadásának az „European Patent Bulletin"-ben való meghir­detésétől számított 9 hónapon belüli „garanciális időszakban" bármely harma­dik személynek joga van felszólalni az európai szabadalom engedélyezése ellen. Az eljárás eredményeként a szabadalmat visszavonhatják. A 9 hónap eltelté­vel már nincs lehetőség az Európai Szabadalmi Hivatal előtti „koncentrált táma­dásra", hanem az egyes nemzeti szervek előtt folytathatók az inter partes meg­semmisítési eljárások, az adott országra kiterjedő hatállyal. A bejelentésnek a vizsgálati, illetve a felszólalási osztályok által való elutasí­tása esetén kerülhet sor a fellebbezési eljárásra a Fellebbezési Tanács előtt.9 A koncentrált engedélyezés után a multinacionális jellegű európai szabada­lom dezintegrálódik, a nemzetközi jog nemzeti tartalmú joggá válik, és elkezdi „nemzeti életét" az egyes megjelölt tagországokban. A tagországok többsége a szabadalom „érvényesítéséhez" megkívánja, hogy benyújtsák a szabadalmi le­írás fordítását a megfelelő nyelven, és a szabadalmat lajstromozzák a megjelölt országokban. Az európai szabadalom tartalmát a lex loci protectionis kapcsolóelve értelmé­ben az egyes tagországok törvényei határozzák meg. Az európai szabadalmi ol­talom terjedelmét, valamint a megsemmisítési jogalapokat azonban az Egyez­mény 69. és 138. cikkei szabályozzák a megadás után is. Az Egyezmény előírja, hogy az eljárásra adott szabadalom hatálya kiterjed az eljárással előállított ter­mékre is. A szabadalombitorlással összefüggő kérdések szabályozása az egyes országok törvényhozására tartozik, a lex loci delicti commissi kapcsolóelve sze­rint, amelyek területén a jogsértés történt. A szabadalom oltalmi ideje 20 év, ki­véve, ha valamely tagország fenntartja a nemzeti törvényhozása szerinti rövi­­debb időtartamot. 5) Külön megemlítendő, hogy az európai szabadalmi eljárás kombinálható a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT = Patent Cooperation Treaty) ke­retében folyó eljárással.10 A PCT - mint ismeretes - a Szellemi Tulajdon Világ­­szervezete (WIPO) keretében jött létre 1970-ben. Több mint 40 tagországa olyan országokból (az USA, Kanada, Ausztrália, Brazília, a Szovjetunió, Japán, Nyu­gat- és Eszak-Európa, Magyarország, Bulgária, több fejlődő ország) kerül ki, amelyekben jön létre a világon létrehozott találmányok 90%-a, és ezek az orszá­gok a fő célpontjai a külföldi szabadalmaztatásnak. Mint ismeretes, a Szerződés fő célja, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá, olcsóbbá és megbízhatóbbá tegye a találmányok jogi oltalmának elnyerését, továbbá bizo­nyos fokú nemzetközi döntési harmóniát hozzon létre olyan esetekben, amikor ugyanarra a találmányra több országban kémek szabadalmat vagy más oltalmat 149

Next

/
Oldalképek
Tartalom