Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
V. fejezet. A magyar szabadalmi rendszer európaizálása és globális harmonizációja
Az OAPI-hoz benyújtható koncentrált bejelentésre megadott szupranacionális szabadalmak valamennyi tagállamra kiterjednek, azok hatálya nem korlátozható egy vagy néhány országra, maguk a nemzeti hivatalok nem adhatnak oltalmi jogokat.5 Hasonló szintű, szupranacionális integrációt képvisel a Benelux védjegy- és ipari minta rendszer közös hivatallal, egységes jogi tartalmú és sorsú védjegy, illetve ipari minta oltalommal. 2-§ AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG SZABADALMI INTEGRÁCIÓJA 2) Napjaink piacgazdasági integrációinak alapvető jellemzője az államhatárok „légneművé" tételével a gazdasági akciótér és a mobil termelési tényezők mozgásszabadságának lényeges megnövelése, amely a K+F együttműködés és a fejlett technikák hasznosításán alapuló piaci verseny intenzitásának fokozódását eredményezi. A Schuman-terv illetve az „Európa gondolat" jegyében folyó integráció alapvető célja a „négy szabadság" (az áru, tőke, munkaerő és információ) „crossborder", közösségi dimenziójú mozgásszabadságának megteremtése, az egységes belpiac fizikai és jogi akadályainak lebontása, a gazdaság makro- és infrastruktúrájának átalakítása, a jog nemzeti dezintegráltsága helyett szupranacionális, közös, illetve harmonizált európai jogi és szervezeti feltételrendszer megteremtése, és az állami gazdaságszervező funkció nemzetközi síkra emelése.6 Az integrációs térség egységes belpiacán a kutató-fejlesztő-termelő és értékesítő tevékenységnek a nagy vonzerejű 320 milliós Európapiac dinamikájához, a fizetőképesség és a túlkínálat miatti fokozott versenyfeltételeihez, mobilitásához, megamarketing igényeihez kell igazodnia. Az európai dimenziójú, határoktól mentes K+F együttműködés, és a fejlett technikákra alapozó intenzív verseny viszonyai között jelentősen felértékelődnek a piaci termékek szellemi értékkomponensei (találmány, ipari forma, a jó hírnevet jelképező védjegy, földrajzi név), amelyek növelik a termelési tényezők hatékonyságát, valamint lényegesen emelkedik az azokkal kapcsolatos beruházások kockázatát, a piaci bizonytalanságot csökkentő, a tőke extraprofittal való gyorsabb megtérülését előmozdító szabadalmi és más iparjogvédelmi oltalom jelentősége. Mindezek hatására valamennyi piacgazdasági integrációban, különösen azonban az Európai Közösségekben nagy súllyal került előtérbe az iparjogvédelmi, azon belül pedig elsősorban a szabadalmi integráció fejlesztése. Az iparjogvédelmi integráció egyik eszköze az 1967-ben alakult Európai Közösségek (az Európai Szén- és Acélközösség, az EGK és az Euratom közössége) vázolt céljai elérésének, és része az elsődleges (nemzetközi szerződéseken alapu145
