Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
III. fejezet. Az iparjogvédelem funkciói a piacgazdasági innovációs folyamatokban, és helye az állami innovációs stratégiákban
Az állam promóciós szervező szerepének az innováció környezeti körülményei javítására több irányban kell érvényesülnie. A sor elején álló hosszú távú stratégiai feladat a humán infrastruktúra fejlesztése, a felnövekvő generációk kreativitásának serkentése (vagy legalább az alkotókészség tekintélyelvű, ex katedra elfojtásának megakadályozása), amely a „Wissen" helyett a „Können" iskola törekvéseinek, pl. a Waldorf-pedagógia felkarolásával és a heurisztikai módszerek országos terjesztésével történhet.30 Ebben az értelemben a kreativitást és innovációt úgy kell tekinteni, mint egy olyan attitűdöt, viselkedési mintát, amely a világot nem tekinti befejezettnek, lezártnak, véglegesnek, hanem fegyelmezetlen kíváncsisággal javításra hívó, az új utak izgalmát ígérő feladatnak. A kreatív orientációjú alapképzésre kell ráépülnie egy innovációelvű permanens továbbképzési rendszernek, amely biztosítja az új technika működtetéséhez szükséges „new literacy" elsajátítását. Egy kreativitásorientált oktatási forradalom képes csak felszínre hozni a feltalálói alkotószenvedélyt, mint mélyen gyökerező emberi indíttatást, a legmagasabb rendű emberi életfunkciók egyikét, amely módot ad az emberi adottságok magasrendű kiélésére, a teremtés magasába emelkedésre. A piaci viszonyok mellett az állam promóciós szervező szerepe is nélkülözhetetlen az innovációs akarat és tudatosság propagálásában, felfűtésében azon vállalkozói filozófia alapján, hogy a vállalkozói stabilitást nem a változások kizárásával, a mozdulatlansággal, hanem csak újjászületések sorozatával, állandó restabilizálással, az „innovációs örökláng" őrzésével lehet fenntartani; a piac nyomását csak „innovációs kontinuumban", permanens adaptációra beállított organikus szervezettel lehet „túlélni", elkerülve az egyensúly csapdáját. Mindebben a szemléleti, tudati változásban - egyebek között - továbbra is nagy szerepet játszhat a jogi, műszaki, közgazdasági egyetemeken kiépített posztgraduális felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamok rendszerének továbbfejlesztése, europaizálása, a kutatók, fejlesztők, iparjogvédelmi szakemberek, vállalkozók számára rövid, célratörő, a szabadalomtudatosságukat növelő kurzusok szervezése, külföldi előadók bevonásával is, továbbá az iparjogvédelmi népszerűsítő irodalom aktivizálása. Az alkotóerők és az innovációs vállalkozókészség mozgósítására változatos, állandóan bővülő eszköztárat (pl. pályázatok, kiállítások, magánfeltalálói és kisvállalkozói szaktanácsadó szolgálatok) kell felhasználni. Indokoltnak látszik egy országos iparjogvédelmi program indítása a kisvállalkozások innovációs tevékenységének elősegítésére, amely elsősorban iparjogvédelmi tájékoztató-felvilágosító-tanácsadó rendezvények szervezésével, dokumentációs-információs szakszolgáltatás nyújtásával, valamint területi és központi szaktanácsadó szolgálat működtetésével segítheti elő a kisvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységét. Megfontolásra érdemes egy „Pro inventore" alapítvány létrehozatala a magánfeltalálók, kisvállalkozók ígéretes találmányainak felkarolására, támogatására, esetleg „feltalálói alkotóműhely" létesítésére. 108
