Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
III. fejezet. Az iparjogvédelem funkciói a piacgazdasági innovációs folyamatokban, és helye az állami innovációs stratégiákban
A nyugati tapasztalatok alapján megfontolandó egy vállalkozói kockázatközösségen alapuló innovációs veszteségbiztosítási rendszer bevezetése, amely a vállalkozóknak az innováció fokozott kockázatából eredő vesztesége megtérítésére nyújt fedezetet a biztosítási díjból.31 A korábbi rendszerből örökölt, inflálódott és csillagát vesztett „Kiváló Feltaláló" kitüntetés helyébe az adott technikai ágazat kiváló, nemzetközi hírű feltalálóiról elnevezett díjakat lenne indokolt alapítani. (Ilyen pl. az optika területén már megalapított Gábor Dénes-díj.) További fontos feladat a „tudomány-ipar transzfer" javítása, a K+F szféra és az ipar közötti hídképző, közvetítő, „mediátor" csatornák és szervezetek működtetése, továbbá a vállalkozásokon belüli innováció (minőségi körök, újítási javaslattételi rendszer) fejlesztése, az állandó javítás japán filozófiájának átvétele. A jelzett promóciós szervező tevékenységet valamennyi központi és helyi állami és társadalmi szervnek el kellene látnia az OMFB, mint „innovációs rendszergazda", illetve az iparjogvédelem tekintetében az OTH (amelynek nevét Magyar Szabadalmi és Védjegy Hivatalra kellene változtatni) elvi irányító és gyakorlati szervező, összehangoló, támogató tevékenysége mellett. Az egész állami innovációs stratégiát pedig fokozatosan integrálni kell az EGK Sprint-programjának humán hálózati, közvetítő és kapcsolatrendszerébe, az eszmék és információk áramlásának tágabb európai dimenzióiba, nyugat-európai eszköz- és értékrendszerébe. Mindez természetesen csak vázlatos számbavétele azoknak az előttünk álló innovációs stratégiai teendőknek, amelyek állandó fejlesztése, továbbépítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar társadalom és gazdaság innovációs kapacitása növekedjék, és a sokasodó problémáinkból való kilábalás alapvető erőforrásává váljék. 109
