Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
III. fejezet. Az iparjogvédelem funkciói a piacgazdasági innovációs folyamatokban, és helye az állami innovációs stratégiákban
szásokat. A szűk szakmai közvélemény néha tekintélye megsértésének tartotta valamely kívülálló, „outsider" feltaláló eredményét, és azt nem fogadta el. Emellett szerepet játszottak olyan tényezők is, mint a szakmai féltékenység, a feltalálók átal Sí faktornak (sárga irigység), MTK-komplexusnak (más találta ki) nevezett jelenségek. Az e téren uralkodó bizonytalanság, egymásnak ellentmondó elvárások és késztetések ellenérzést szültek a kutatókban. Az innovációs folyamatokat állami, irányítási tényezők is akadályozták. Az irányítási rendszer egyik alapvető problémája az irányítás túltengése volt (felügyeleti, ágazati, funkcionális, területi, politikai), mimellett jellemző volt a gazdaságirányítási kapkodás, a túl sok összehangolatlan felsőirányítási szempont, egymást rontó eredménykritérium egymás mellett élése. Ugyanakkor a makroszintű hierarchikus, centralista, monolitikus irányítás szemléletében és szervezeti rendszerében az innovációs folyamat, mint rendező elv nem jutott megfelelő szerephez. Az innovációs teljesítmény számonkérésének, értékelésének nem volt kialakult módszertana, de különben sem volt döntő jelentősége a gazdálkodó szervezetnek az irányító szerv által való megítélésében. A tudományos-műszaki fejlődés jelenlegi szakaszán, amikor egy-egy kis országnak csak néhány ponton van esélye az „áttörésre", különösen megnő a kormányzati-össztársadalmi kezdeményezés, irányítás jelentősége, az állami „erőbedobás", az erőforrások koncentrálódásának szükségessége olyan esetekben, ha a műszaki fejlesztési cél távlati vagy szükséges feltételek biztosítása meghaladja a vállalat erőforrásait. Az állami szervek az e célra rendelkezésre álló anyagi eszközöket nem használták fel kellő hatékonysággal. Az egyik legfontosabb forrás, a központi műszaki fejlesztési alap felhasználása túlságosan szétterített, dekoncentrált, vállalati részfeladatokra irányuló, kutatásorientált volt.25 13) Az innovációt, a gazdasági dinamizmust meghatározó alapvető folyamatot Magyarországon is, mint a korszerű piacgazdaságokban, a spontán piaci folyamatok és az állami ráhatások egymást erősítő, szinergetikus összekapcsolása révén lehet hatékonyabban kibontakoztatni. Valamiféle „csodaképlet" (automatikusan vezérelhető kibernetikus innovációs kör, rendszer, lánc, térháló, innovációs világegyenlet) nincs, a pozitív - részben közvetlen, részben közvetett - befolyásolás lehetőségeit a pantha rei törvényének alávetett, komplex, szerteágazó társadalmi-gazdasági-nemzetközi tényezők, a tudomány-technika-termelés-íogyasztás dinamikus összefüggései folyamatos elemzésével lehet feltárni. Néhány sarokpont, alapösszefüggés azonban az innovációban vezető országok tapasztalatai alapján leszögezhető, amely alapjául szolgálhat egy konzisztens elvi vezérfonalat adó stratégiának és a pragmatikus taktikai lépéseknek. Az innováció eredeti közege a sokvállalkozós piaci valóság, a vállalati mikroszféra, amely mint a tulajdonosi érdekek által indukált és a versenyből kinövő állandó és természetes folyamatot kezeli a műszaki haladást, a permanens megújulást, a fejlett piacgazdaságú országok értékrendje szerint. 104
