Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

tartalmát további jellemzőkkel növeljük (ipari berendezés — vegyipari berende­zés — gyógyszeripari berendezés stb.), a fogalom terjedelme általában a beren­dezések egyre szűkebb körét öleli fel. Előfordulhat azonban, hogy az igénypont­ba bevitt újabb jellemző folytán az oltalmi kör bővül (pl. gyógyszervegyipari vagy kőolajipari berendezés). Ezért a konkrét esetben mindig nagy körültekin­téssel kell eljárni. A cél az, hogy minimális számú és maximálisan általánosított, a feladat megoldásához szükséges és elégséges jellemző legyen alkalmazva. A világviszonylatban új, absztrakt találmányi gondolat és a konkrét kifejező eszközt képező konvencionális szavak, illetőleg az igénypont stabilitása és a fejlődés dinamikája között feszülő ellentét miatt az igénypont értelmezésének kérdései különös jelentőséggel bírnak. Az igénypont értelmezésének általános szabályaként a polgári jogi nyilatko­zati elvet kell megemlítenünk, amelynek értelmében nem a feltaláló harmadik személyek előtt rejtve maradó szándéka, akarata a döntő az egyes jellemzők értelmezésénél, hanem az, hogy a szakkifejezések általánosan elfogadott jelenté­se szerint a szakember az adott szakterületen szokásos pontossággal megadott jellemzőnek milyen értelmet tulajdonított a bejelentés időpontjában. Az értel­mezés csak a leírás és az esetleges rajzok alapján történhet. Lehetséges, hogy a leírás az igénypontban használt egyes fogalmakat magyarázza és értelmezi, adott esetben a szokásos szakmai jelentéstől eltérően, ekkor ezt is figyelembe kell venni. Ha ilyen értelmezés a leírásban nem található, a leírásban közölt kiviteli példák alapján kell értelmezni. Az oltalmi kör megállapításánál a főigényponti jellemzők közül figyelmen kívül hagyandók azok, amelyek a megfogalmazásból adódóan csak fakultatív jellegűek (előnyösen, célszerűen, például stb.). Az igénypontban levő rajz hivat­kozási jelek nem korlátozzák az igénypont oltalmi körét a rajzon szemléltetett kiviteli alakra. Egy adott szabadalomba valamely alkalmazott termék vagy eljárás csak akkor ütközik, ha a kérdéses termék vagy eljárás a szabadalom főigénypontjá­nak (mellérendelt igénypontok esetén bármely főigénypontnak) valamennyi jellemzőjét együttesen és maradéktalanul megvalósítja. Nem sérti tehát a szaba­dalom által biztosított jogot a főigényponti jellemzők csupán egy részének megvalósítása függetlenül attól, hogy a meg nem valósított jellemzők lényegesek vagy nem. Viszont a szabadalomba ütközik a kérdéses termék vagy eljárás akkor is, ha a főigénypont jellemzőin túl egyéb elemeket is alkalmaz (a több jellemzőben benne van a kevesebb elve alapján). A szabadalomba ütközés hiányában is fennállhat a szabadalmi oltalomból eredő díjigény olyan esetekben, ha a gyakorlatban alkalmazott termék vagy eljárás egy vagy több jellemzője eltér a főigénypontban megfogalmazott jellem­zőktől. A szabadalmi oltalomból eredő díjigényt nem érinti, ha a termékben vagy eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt egyenértékű (ekvivalens) jellem-96

Next

/
Oldalképek
Tartalom