Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
Ez azt jelenti, hogy nem a szabadalmasnak kell bizonyítania, hogy a terméket a védett eljárással állították elő, hanem a gyártónak kell kimentenie magát annak bizonyításával, hogy a terméket más eljárással állította elő. A hasznosítási módok (előállítás, használat, forgalomba hozatal) a jogosulatlan hasznosítás megitélése szempontjából önállóak, a hasznosítás jogosságának meghatározása szempontjából viszont összefüggenek. Önállóak annyiban, hogy a szabadalmi oltalom megsértését jelenti az is, ha valaki a hasznosítási módok közül csupán egyet valósít meg, pl. a találmány tárgyát belföldön csak gyártja, de külföldön hozza forgalomba, vagy pl. a külföldön gyártott és importált terméket, amely a találmány szerint készült, belföldön csak forgalomba hozza vagy használja. A hasznosítási módoknak a jogosultság meghatározása szempontjából való összefüggése azt jelenti, hogy ha valamely hasznosítási mód (pl. előállítás) jogszerű, ez jogot ad olyan további hasznosítási módokra (pl. forgalomba hozatalra és használatra) is, amelyek a jogszerű hasznosítási mozzanatból a gazdasági élet rendes menete szerint folynak. Ez másrészt azt jelenti, hogy a szabadalmas az általa vagy engedélyese által gyártott és forgalomba hozott találmány szerinti termék felhasználójával szemben szabadalmi jogából eredően nem léphet fel. A jogszerűen szerzett (megvásárolt) termék tekintetében ugyanis a szabadalmi jog kimerül, elenyészik, azzal kapcsolatban külön megállapodás nélkül — a vételáron felül díjkövetelés nem támasztható a használat, továbbadás esetén. A szabadalom nemcsak jogosít, de kötelez is. A szabadalmi kizárólagos jog ellensúlyát képező kötelesség a szabadalmi jog társadalmi-gazdasági rendeltetéséből következik, amely a találmány hasznosításában van. Ennek értelmében a találmánynak a társadalom számára való feltárása mellett a szabadalmas legfontosabb kötelessége, hogy a találmányt a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben hasznosítsa, vagy — amennyiben a hasznosítás feltételeivel nem rendelkezik — arra másnak engedélyt adjon. A szabadalmast terhelő hasznosítási kötelezettség nem kikényszeríthető, azaz nem lehet a szabadalmast hasznosításra kötelezni. A hasznosítás vagy az engedélyadás elmulasztásának az a polgári jogi szankciója, hogy a szabadalomra kényszerengedélyt lehet adni. A szabadalmi jog érvényesíthetőségének két alapvető korlátja van: az előhasználati jog és az átmenő forgalom tárgyaira vonatkozó kedvezmény. Ezekben az esetekben látszólag sérti a szabadalmat valamely termék vagy eljárás, a szabadalmas mégsem léphet fel szabadalombitorlás miatt. Az előhasználati jog a független, párhuzamos feltalálással, illetve fejlesztéssel kapcsolatos. A független fejlesztő a know-how oltalom körében a korábbi kifejlesztővel azonos védelmet élvez. A szabadalmi jogban védelme feltételhez kötött és korlátozott. Az előhasználati jog kérdése azzal a helyzettel függ össze, hogy valamely 91
