Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
hónapon belül más országban tett alapbejelentés napja (uniós elsőbbség), illetve 6 hónapon belül meghatározott kiállítások esetén a találmány kiállításának napja (kiállítási elsőbbség). A feltaláló személyére vonatkozó védelemhez hasonló érvényesül a magyar szabadalmi jogban a szabadalmi igényjogosultra is. Amíg jogerős bírósági ítélet (pl. jogvita esetén) vagy egyéb hatósági határozat (pl. a szerződéses jogutódlást tudomásul vevő OTH határozat) mást nem állapít meg, az eredetileg megjelölt személyt kell igényjogosultnak tekinteni. A védelem tehát nem zárja ki, hogy a korábbi bejelentő rendelkezzen a szabadalmi igénnyel mint vagyoni joggal, és a helyébe jogerős bírósági ítélet nélkül, pl. a felek szerződése alapján más lépjen mint jogutód. 1.2.3.1.11. A szabadalmi oltalom tartalma, korlátái A szabadalom jogi tartalmánál és e jogok gazdasági dimenziójánál fogva olyan jogi helyzetet teremt a szabadalmasnak, hogy a szabadalmazott találmánynak az Üzletszerű hasznosításához az engedélye (licencia) szükséges. Enélkül az üzletszerű hasznosítás jogtalan. A törvényben gyökerező szabadalmi kizárólagosság alapja tehát a csak harmadik személyek felé érvényesülő tiltó, blokkoló hatály, amely alól feloldást a szabadalmas engedélye adhat. A szabadalmi jog e mások felé érvényesülő tiltó hatálya következtében fontos versenyszabályozó eszköz is, mivel a szabadalmas számára a jogi védelem de iure monopolhelyzetet hoz létre a találmányi gondolatot megtestesítő eljárásra, termékre, a technikai, illetve a vállalkozási lehetőségeknek a találmány által kihasított ugarán, feltárt „szűz területén”. Abszolút kizárólagos hatálya folytán a szabadalom a relatíve kizárólagos know-how oltalomnál intenzívebb és offenzívebb védelmet biztosít. A szerzői jogi védelemhez képest pedig alapvetően az oltalom tárgyában mutatkozik a különbség. A szabadalmi oltalom tárgya a találmányi gondolat, a szellemi szubsztancia, függetlenül a kiviteli alakjától, dologi hordozójától, a szerzői jog viszont a megnyilvánulási formát védi, nem a megoldási eszmét. A szabadalom ugyanakkor nem jelenti a találmányi gondolat mögött rejlő természeti törvény, hatás vagy elv monopolizálását. A szabadalomba foglalt részjogosítványok a fentieknek megfelelően három jogi lehetőséget tartalmaznak: — a jogosult részére lehetővé teszik a találmány elkülönítését azzal, hogy másoknak megtiltják annak hasznosítását, és így a szabadalmas — ha egyébként jogosult a gazdasági tevékenységre — a találmány hasznosítását kizárólagosan végezheti (preventív és az exkluzivitást biztosító részjogosítványok); — a jogosult részére lehetővé teszik hasznosítási engedély (licencia) adása révén a kiválasztott partnerrel a gazdasági összekapcsolódást; 88
