Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

— a jogosult részére lehetővé teszik a szabadalmi jog átruházását (kooperatív és a technika transzfert közvetítő részjogosítványok). A magyar szabályozás szerint a szabadalmasnak — a jogszabályok keretei között — kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa és a haszno­sításra másnak engedélyt (licenciát) adjon. A szabadalmi oltalomból követke­zik, hogy mindenki más köteles tartózkodni a találmány jogosulatlan hasznosí­tásától. A szabadalmi jog abszolút kizárólagos szerkezetű, azaz mindenkivel szemben és bármely formában való felhasználás, független kifejlesztés esetén is hatályos. A független kifejlesztő azonban bizonyos feltételekkel az előhasználati jog formájában védettséget élvez. Nem említi a törvény, de értelemszerűen következik, hogy — magyar szaba­dalmakról lévén szó — a kizárólagos jog csak Magyarország területére terjed ki, mivel minden állam szabadalma a területi elv értelmében csak a saját országa területén hatályos. A szabadalom értékesítésének, működtetésének a korábban említettek szerint három módja van: a) a hasznosítás, vagyis a találmány tárgyának a saját gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállítása, használata vagy forgalomba hozatala; b) a szabadalom hasznosításának engedélyezése (licencia adása) más részére (ingyenesen vagy ellenérték fejében), c) a szabadalom teljes vagy részleges átruházása (ingyenesen vagy ellenérté­kért). A szabadalom megadásával a szabadalmas nincs feljogosítva a találmány tárgyának iparszerü gyártására, használatára vagy forgalmazására. A szabadalmi törvénynek a kizárólagos hasznosítási joggal kapcsolatban alkalmazott, „a jogszabályok keretei között” kitétele arra utal, hogy az ipari vagy kereskedelmi tevékenységhez állami engedély is kell, továbbá egyes termé­kek termelésére, forgalmazására vonatkozó biztonsági, minőségellenőrzési, munkavédelmi, környezetvédelmi stb. előírásokat is be kell tartani, végül a találmány szabadalmazott volta nem jogosítja fel a szabadalmast mások esetle­ges jogainak megsértésére. Ilyen jog lehet például más ún. gátló szabadalma, amely blokkolja a szabadalmas saját ún. függő szabadalmának hasznosítását. A találmány hasznosításának a jogi feltételek mellett vannak meghatározott anyagi-technikai feltételei is. Azok a szabadalmasok, akik vállalják a hasznosí­táshoz szükséges beruházást és rendelkeznek a szükséges engedélyekkel (pl. gazdálkodó szervezetek), termelésük során saját maguk valósíthatják meg a szabadalmazott találmányt, és annak jövedelemtermelő képességétől, valamint az ár- és adórendszertől függően innovációs többletnyereséghez juthatnak. Az a feltaláló, aki nem rendelkezik szakmunkás-képesítéssel, kizárólag szaba­dalmazott találmánya tárgyára iparjogosítványt kaphat akkor is, ha a tevékeny­ség gyakorlását jogszabály egyébként képesítéshez köti. Saját hasznosítás hiá-89

Next

/
Oldalképek
Tartalom