Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
1.23.1.2. Az újdonság Tekintettel arra, hogy a szabadalmi bejelentések elbírálásánál döntő mértékben az újdonság mérlegelésétől függ a szabadalom engedélyezése, ezért az újdonsággal, nyilvánosságra jutással részletesebben kell foglalkozni. A szabadalmazhatóságnak egyik elengedhetetlen feltétele a megoldás újdonsága. Csak olyan műszaki megoldásra adható szabadalom, amely az egész emberi társadalom műszaki ismereteinek állományát gazdagítja. Az OTH-hoz bejelentett megoldás akkor tekinthető újnak, ha az az elsőbbségi (általános elsőbbség: bejelentési, módosítási vagy a különös elsőbbség: uniós, kiállítási) nap előtt még nem került nyilvánosságra, annak megvalósítására szakember kellő útmutatást nem kapott. Hatályos törvényünk az újdonságot abszolút értelemben — tehát világviszonylatban — követeli meg, vagyis teljesen közömbös az újdonság megítélésénél az a körülmény, hogy a nyilvánosságra jutás belföldön vagy külföldön történt. A nyilvánosságra hozatal nyelve is közömbös, az történhet nálunk kevésbé ismert (pl. japán) nyelven is. Itt kell megjegyezni, hogy az Szt. a korábbi szabadalmazás igényrontó hatását úgy értékeli, mint a szabadalmi oltalomból kizárást eredményező okot, nem pedig mint újdonságrontó tényt. A megoldást akkor kell nyilvánosságra jutottnak tekinteni, ha az bárki számára hozzáférhetővé vált. Ilyen körülmények között nem játszik szerepet, hogy a közzétett megoldást megismerték-e vagy sem, pusztán a bárki számára való megismerés lehetősége dönti el, hogy a szóban forgó megoldást nyilvánosságra hozottnak kell-e tekinteni, vagy sem. Tehát pl. valamely könyvtárban mindenki számára hozzáférhető egyetlen publikációt is nyilvánosságra hozottnak — így újdonságrontónak kell tekinteni még akkor is, ha azt bizonyíthatóan senki nem ismerte meg. 1.2.3.13. Az újdonságrontás formái A Vr. 1. §-a nem sorolja fel a nyilvánosságra hozatal összes lehetőségét, csupán tartalmi meghatározást ad. Éppen ezért szükséges a nyilvánosságra jutás módjait közelebbről megismerni. A nyilvánosságra jutás kérdését vizsgálva meg kell állapítani, hogy a műszaki megoldások nyilvánosságra hozatala lényegében háromféleképpen történhet: — publikálással (írásos, ábrás ismertetéssel), — szóbeli közlés útján (beleértve a tv-t és rádiót is), — gyakorlatbavétel (bemutatás, kiállítás) útján. 70
