Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
a) A publikálás Az írásos ismertetés lehet pl. — könyv, folyóirat, — közzétett, illetőleg kinyomtatott szabadalmi leírás, — műszaki ismertetés, katalógus, prospektus. Nem tekinthetők nyilvánosságra hozottaknak pl. üzem, intézmény rajztárában bizalmasan kezelt tervdokumentációk, műszaki leírások. Ezek a tervdokumentációk, leírások titoktartási kötelezettség megsértése nélkül nem ismerhetők meg, azokat bárki nem tekintheti meg. A műszaki ismertetés nyilvánosságra hozatalának vizsgálatánál, mint fent erre már utaltunk, a példányszám, nyelv, kiadás helye nem bír jelentőséggel, hanem csak az, hogy bárki által megkötöttség nélkül megismerhető volt-e, akárcsak egy darab is (pl. géppel írt egyetlen disszertáció, ha nyilvános könyvtárban megtalálható). A találmányok zártkörű szakmai bemutatása alkalmával kiadott ismertetők csak akkor nem minősíthetők nyilvánosságra hozottaknak, ha azokat bizalmasan kezelték (ezeken az ismertetőkön általában a bemutató zártkörű jellege dokumentálva van, pl. „bizalmas”, „zártkörű”). A közzétett szabadalmi bejelentés leírása, valamint a feltalálók megoldásait publikáló szakcikk újdonságrontó még akkor is, ha a nyilvánosságra jutását a feltalálók saját maguk idézték elő. b) A szóbeli közlés A szóban előadott vagy hangszalagra rögzített nyilvános előadás, a rádióban, televízióban, filmen, videoberendezésen stb. bemutatott műszaki megoldás újdonságrontónak minősül. Újdonságrontó a megoldás lényegét ismertető előadás (pl. tudományos konferencia, műszaki ismertető). Az újdonságrontás fennáll abban az esetben is, ha a megoldást maga a feltaláló ismerteti. Tehát a szabadalmi bejelentés elsőbbségi napja előtt a találmányt nyilvános tudományos előadáson nem szabad ismertetni. c) A gyakorlatba étel Az újdonságrontó hatású gyakorlatbavétel elengedhetetlen előfeltétele, hogy a találmány egészében legyen megvalósítva. Ami még nincs kész, csak kísérletezés alatt áll, azt természetesen ilyen gyakorlatbavételnek nem lehet tekinteni. A műszaki megoldás alkalmazását kísérletezésnek kell minősíteni mindaddig, amíg a kitűzött műszaki hatások stabilitása bizonytalan. Ez tehát nem újdonságrontó. Nem lehet kísérletezésnek tekinteni a találmánnyal végzett olyan próbákat, ahol a találmány megalkotása után valaki mások meggyőzése, vagy nagyobb bizonyosság szerzése céljából üzemelési próbákat végez. Ezen általában már újdonságrontó hatású gyakorlatbavételt kell érteni. 71
