Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
tel várható a szerzői tanúsítvány eltörlése és a szabadalmi rendszerre való áttérés. Az NDK-ban a kizárólagos szabadalom mellett megkülönböztetnek a szerzői tanúsítványhoz közel álló gazdasági szabadalmat, amelyet szocialista vállalatok, valamint azok használhatnak, akiknek a Szabadalmi Hivatal engedélyt adott. A találmányok jogi oltalmának rendszerei történelmileg az egyes országokban a nemzeti jog keretei között alakultak ki szoros összefüggésben az iparitechnikai fejlődéssel. A világ első szabadalmi törvényeként ismert 1474. évi „Velencei Dekrétum” és az 1623. évi angol „Statute of Monopolies” lényegében a feudális privilégiumból alakították ki a szabadalmi kizárólagos jogot. Az első ipari forradalom hatására a XVIII. század végén (1790 USA, 1791 Franciaország) nyer újabb lendületet a szabadalomjogi törvényhozás. A XIX. században viszont a kapitalista fejlődés útjára tért országok sorra fogadták el a találmányok szabadalmi oltalmára vonatkozó törvényeket (1812 Oroszország, 1871 Japán, 1877 Németország). A közép- és kelet-európai országok csak az ipari forradalom múlt század végi és e század eleji, sőt az első világháborút kővető továbbgyürüzése eredményeként alkották meg első önálló szabadalmi törvényeiket (Magyarország 1895, Románia 1906, Csehszlovákia és Lengyelország 1919, Bulgária 1921). A találmányi jog fejlődésének egyik lényeges mozzanatát jelentette a szerzői tanúsítvány, mint a szabadalom mellett megjelenő új jogi forma a Szovjetunióban 1919-ben, majd elterjedése néhány más szocialista országban (Csehszlovákia, Bulgária, Mongólia). A szabadalmi jog fejlődésének egyik fontos eseménye napjainkban, hogy 1984-ben Kína is megalkotta történelmileg első szabadalmi törvényét. Jelenleg már mintegy 140 országban van lehetőség szabadalmi oltalom biztosítására. A magyar találmányi jog fejlődésében alapvető mérföldkő volt az 1895. évi XXXVII. törvény, amely az első önálló magyar szabadalmi törvénynek tekinthető, és amely többszöri módosítással hatályban volt egészen 1970-ig. Ez a törvény hozta létre az önálló magyar iparjogvédelmi hatóságot: a Szabadalmi Hivatalt, amely 1920-tól Szabadalmi Bíróság, 1949-töl pedig Országos Találmányi Hivatal elnevezés alatt folytatta működését. A gazdaságirányítás új rendszerére való áttérés kapcsán szükségessé vált egész szabadalmi jogunk újraszabályozása, amely az 1969. évi II. törvény és végrehajtási rendeletéi elfogadásával történt meg. 1983-ban — a szerzett gyakorlati tapasztalatokra és a megnövekedett műszaki-gazdasági követelményekre figyelemmel — indokolttá vált ezeknek a jogszabályoknak a továbbfejlesztése. A jogszabályok mellett a találmányi ügyek szabályozásában jelentőségük van a kapcsolódó jogi iránymutatásoknak és a bírósági gyakorlatnak. Végül kiemelkedő jelentőséggel bírnak a találmányi ügyek szabályozásában 67