Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
A know-how értékét az teremti meg, hogy nincs a köz részére feltárva, vagyis nem általánosan hozzáférhető a társadalom számára, ezért másokkal szemben versenyelőnyt rejt magában. A korlátozott hozzáférhetőség legintenzívebb formája, legerősebb fokozata, ha az ismeret titkos, de lehet olyan eset is, hogy a korlátozott hozzáférhetőség más okból áll fenn. (Pl. az ismeret nem titkos vagy bizalmas, de csak szűk szakmai körben ismert.) További eset lehet, hogy a strukturált műszaki-gazdasági ismerethalmaz komplexitása, bonyolult rendszerjellege, „kódolt” volta miatt titkosság nélkül is mintegy „beépített, természetadta védelemmel” rendelkezik, mivel nem, illetőleg csak jelentős idő- vagy költségráfordítással állítható össze, mint kombinált, célirányosan rendszerezett tudáshalmaz, a közkincs körében meglévő ismeretelemekből, vagy egyedi értékhordozó szellemi teljesítmény jellege van, amely a közkincstöl elkülönül. A know-how tehát nem határolható el a közkincs vagy a titok alternatívája szerint fekete vagy fehér alapon, mivel a know-how fogalom túlnyúlik a titok fogalmán. A titkon kívül a know-how fogalmába tartozhat az a „szürke zóna” is, amikor valamely strukturált ismerethalmazt jelentős pénz-, munka-, időráfordítással „termelnek ki” a közkincsből, ezért az idő- és költségminimalizálásra, a „rövidebb fejlesztési út” választására való törekvés teremti meg árupotenciálját, az iránta való keresletet. Ebben az esetben a korlátozott hozzáférhetőségnek, az ismeret közkincstől való viszonylagos elkülönülésének ténybeli alapja van, tehát nem jogi eredetű, mint a titok esetében. Hasonló a helyzet, ha egy értékhordozó egyedi szellemi teljesítményről van szó. A know-how árupotenciáljának fontos összetevője, hogy az információáru az átvevő számára előnyös többletismeret legyen, mert különben nem adna érte ellenértéket, amely rendszerint kisebb, mint az egyébként jogilag szabad független, párhuzamos kifejlesztés ráfordításigénye (pénzben, munkában, időben). A know-how előnyei a jogosult számára széles skálán jelentkezhetnek, amelyek közül a legtipikusabb, hogy szellemi tőketényezőként a gazdálkodó szervezet számára gyorsabb tőkemegtérülést és innovációs többletnyereséget eredményezhet. A know-how árupotenciálja, illetve forgalomképessége a fentieknek megfelelően relatív (pl. egy fejlődő országban know-how szerződés tárgya lehet az, amely egy fejlett ipari országban közkincsként hozzáférhető, mert egy betanítás olcsóbb lehet, mint a saját kutatás-fejlesztés). A know-how tág értelemben felöleli a találmányok fogalmát is. A találmány azonban olyan különleges know-how, amely a jogosult választása szerint vagy az általános jellegű know-how oltalomban, vagy alternatívaként a speciális jellegű szabadalmi vagy más nevesitett oltalomban részesülhet. b) A know-how oltalom tartalma A know-how oltalom tartalma — a know-how fogalom tartalmához hasonlóan — bonyolult, összetett, fejlődő jelenség, amely főbb elemein keresztül köze-59
