Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
VI. fejezet - 4. Iparjogvédelmi oktatás. Az iparjogvédelmi szakértői tevékenység
1975 120 1980 170 1985 300 1989.január 400 A szabadalmi ügyvivők munkájában 1896 és 1919 között két területen volt változás. A társképviselet bevezetésével kibővült az ügyvivői működés köre, és részletesen szabályozták a fegyelmi vétséget. A Hivatal a feleket arra utasíthatta, hogy az eljáró ügyvéd mellett kisegítő társképviselőként szabadalmi ügyvivőt bízzanak meg. A megsemmisítési és megvonási perekben a szabadalmi ügyvivő továbbra sem járhatott el képviselőként. A Magyar Hites Szabadalmi Ügyvivők Testületé 1900-ban alakult meg, melynek a legtöbb ügyvivő tagja volt. A Testület a tagok anyagi és erkölcsi érdekeit védte. A Testület tevőlegesen részt vett a törvénytervezetek kidolgozásában, és állandó kapcsolatot tartott a külföldi hasonló szervezetekkel. A Tanácshatalom tervbe vette a szabadalmi képviselet állami szervek útján való ellátását. A Tanácsköztársaság fennállása idején négy mérnök szerzett szabadalmi ügyvivői jogosítványt. A Tanácsköztársaság megdöntése után hatályon kívül helyezték a proletárállam szabadalmi jogalkotását, érvénytelenítették a Tanácsköztársaság fennállása alatt kiadott ügyvivői jogosítványokat. A szabadalmi ügyvivők képesítésének 1896. évtől hatályos szabályait 1937- ben felülvizsgálták és módosították. Lényeges változást jelentett, hogy a vizsgálóbizottság tagjainak felét szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül nevezték ki, s az eljáró öttagú bizottságba legalább egy szabadalmi ügyvivőt is ki kellett jelölni. A szabályok szerint az általános, az építész-, a gépész-, a vegyész-, a bánya-, a kohó- és az erdőmérnökök tehettek vizsgát. A vizsga tárgyai voltak: 1. A magyar szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi jog, 2. A szerzői jog, 3. A nemzetközi megállapodások, 3. A külföldi szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi jog, 5. Általános jogi tárgyak (az ügyvivői működéshez szükséges mértékben. Bevezetésre került az írásbeli vizsga, ami a magyar, a nemzetközi és külföldi szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi jog köréből vett, legfeljebb két feladat kidolgozásából állt. A szabadalmi ügyvivői jogosítványt az iparügyi miniszter külön kérelemre adta ki. Szervezett, tanfolyamszerű felkészítés nem volt a vizsgákra. A felkészülés egyénileg folyt a vizsgálóbizottság által — tájékoztatás céljából — közzétett jogszabályok alapján. A felszabadulás után a szabadalmi bírói és ügyvivői 542
