Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
őket — kitagadás hiányában — a hagyatékból kötelesrész illeti meg, ami általában a törvényes örökösnek járó örökrész felét teszi ki. Ha a végrendelet érvénytelen (pl. az örökhagyó cselekvőképtelen állapotában irta) vagy hatálytalan (pl. az örökhagyó visszavonta), illetőleg sem végrendelet, sem érvényes öröklési szerződés nincs, akkor a törvényi öröklés rendje érvényesül: örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke, további leszármazói, ezek hiányában a házastárs, ha az sincs, akkor — felmenői, illetve azok leszármazói elsősorban az örökhagyó szülei, fejenként egyenlő részben stb. az ún. parentális öröklési rend szerint. Az örökhagyó házastársa viszont örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). Az öröklésből kiesik pl. az, aki az örökhagyó előtt meghalt, aki az örökségéről még az örökhagyó életében a vele kötött szerződésben lemondott, akit az örökhagyó az öröklésből kitagadott (pl. az örökhagyó sérelmére súlyos bűntettet követett el), aki az öröklésre érdemtelen (pl. az örökhagyó életére tört) stb. A magyar öröklési jog különleges megoldása az ági öröklés, amely a leszármazók nélkül elhalt örökhagyó esetében az öröklés rendjét annyiban módosítja, hogy a közeli hozzátartozóktól származó, még meglévő, nem szokásos mértékű ajándékok és vagyontárgyak visszaszállnak arra az ágra, ahonnan származtak. A hagyatéki tartozásokért (pl. az örökhagyó illő eltemettetésének költségeiért, tartozásaiért) az örökösöket a hagyatékra korlátozott felelősség terheli, ami azt jelenti, hogy általában a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felelnek a hitelezőknek. 2.4. Polgári eljárások 2.4.1. A polgári per A polgári jogi jogviszony tartalmát kitevő jogosultság érvényesítése — ritka kivételtől eltekintve — bírósági útra tartozik, ezen felül polgári perrel érvényesíthetők bizonyos családjogi, munkajogi stb. igények, az államigazgatási határozatok felülvizsgálata, továbbá perrel rendezhetők bizonyos jogviszonyok, jogi helyzetek (pl. a házasság felbontása, szülői felügyelet megszüntetése) is. A pert megindító fél a felperes, a másik — ellenérdekű — fél az alperes. Mivel jog megillethet, kötelezettség terhelhet minden jogalanyisággal rendelkező személyt, ezért a perben félként szerepelhet — perképes — életkortól, szellemi állapotától függetlenül az ember, a jogi személy és maga az állam is. Perképességet kaptak bizonyos önálló jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok is, pl. a gazdasági munkaközösségek. Nem cselekvőképes személy - éppen cselekvőképességének hiányából adódóan — önmaga a perben nem járhat el, ezért nevében törvényes képviselője végzi a perbeli cselekményeket. Sem a perbeli cselekvőképességgel rendelkező fél. sem a törvényes képviselője nem köteles viszont a bíróság előtt feltétlenül személyesen eljárni, hanem meghatározott 43