Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
személyek részére — akár a perindítás előtt, akár a per folyamán — meghatalmazást adhat. A perre meghatározott bíróság vehető igénybe, erről a hatásköri és illetékességi szabályok rendelkeznek. A hatáskör azt jelenti, hogy milyen szervezettségű (helyi vagy megyei) bíróság járhat el, az illetékesség pedig azt, hogy több, azonos szervezettségű bíróság közül melyik köteles a pert tárgyalni. Általános hatásköre a helyi bíróságnak van, csak a perek kis hányadára állapít meg a jogszabály megyei bírósági hatáskört (pl. megyei bírósági hatáskörbe tartoznak az iparjogvédelmi és a szerzői perek). Az illetékességi főszabály pedig az, hogy a perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes lakik, illetve ahol a jogi személynek vagy a képviseletére hivatott szervnek a székhelye van. Az illetékességét és hatáskörét a bíróság mindig hivatalból vizsgálja. A per a felperes keresetével indul. A keresetlevélen le kell róni a pertárgy értékéhez igazodó, általában 6%-os kereseti illetéket. Ha a keresetlevél tárgyalás kitűzésére alkalmas, akkor a bíróság a tárgyalást kitűzi, és erre a feleket (képviselőiket) a keresetlevél egy-egy példányával megidézi. A bíróság első fokon általában egy hivatásos bíróból mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban Ítélkezik. Egyes (pl. újítási, szabadalmi) perekben a bíróság népi ülnökök közreműködése nélkül jár el. A tárgyalást a tanács elnöke vezeti, ő gondoskodik a rend fenntartásáról is. Ahhoz, hogy a bíróság az ügyben dönteni tudjon, meg kell állapítania az érvényesített jogot létrehozó jogi tényeket. Erre szolgál a bizonyítási eljárás, amely a tárgyalás megszabott keretei között zajlik le. Perbeli bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok. Mivel az állítását általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt a bíróság valónak fogadja el, a bizonyítási eszközök megjelölése, megnevezése az állító fél kötelessége. A tanú kihallgatása a bizonyítási eljárás keretében — ritka kivételtől eltekintve — a tárgyaláson történik. A kihallgatást a tanács elnöke végzi, de a tanúhoz a bíróság tagjai és a tárgyaláson részt vevők is kérdéseket tehetnek fel az elnök engedélyével. A tanú a vallomástételt csak meghatározott esetekben tagadhatja meg (pl. akkor, ha a tanú magát vagy hozzátartozóját bűncselekménnyel vádolná). Szakértőt a perben akkor alkalmaz a bíróság, ha a perben felmerülő jelentős tény vagy körülmény megállapításához, megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik. Ha valamely lényeges körülmény megállapításához személy, tárgy, tény vagy helyszín közvetlen megfigyelése, vizsgálata szükséges, erre a bíróság szemlét rendelhet el. A fél perbeli állítását okirattal is bizonyíthatja. Okirat minden olyan irat, amelynek tartalma jogilag jelentős tény megállapításához adatot 44
