Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
A felek szerződéseiket közös megegyezéssel módosíthatják, egyoldalú nyilatkozatukkal viszont nem. A bíróságnak azonban lehetősége van arra, hogy a felek között tartós jogviszonyt létrehozó szerződést módosítsa, ha a szerződést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A szerződés az abban vállalt kötelezettségek teljesítésével betölti rendeltetését, megszűnése azonban más okból is bekövetkezhet. (Az egyik szerződő fél halála a szerződést általában nem szünteti meg, ilyenkor a jogutódja lép a szerződés által létesített jogi kapcsolatba.) A felek a szerződést egyébként közös akarattal bármikor — idő előtt is — megszüntethetik, akár a szerződéskötésre visszaható hatállyal (felbontás), akár a jövőre nézve (megszüntetés). A szerződés egyoldalú megszüntetése (visszamenőlegesen: elállással, a jövőre nézve: felmondással) csak akkor lehetséges, ha erre a jogszabály valamelyik felet külön feljogosítja (pl. a kötelezeti bizonyos késedelme miatt), vagy az egyoldalú megszüntetés jogát a felek a szerződésben kikötötték. A szerződésekből származó követelések kikényszerítésére általában öt év áll rendelkezésre, ez idő elteltével ugyanis a követelések elévülnek. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában az elévülési idő egy év, kötbérekre nézve hat hónap. Amennyiben valamelyik fél a szerződéses kötelezettségének nem tesz eleget vagy nem megfelelően teljesíti, a szerződéssel kapcsolatban kárt okoz, szerződésszegés történik (pl. késedelem, hibás teljesítés, meghiúsulás, a szerződés teljesítésének megtagadása esetében). Szerződésszegés következményeként a jogosult a szerződésben vállalt magatartást kikényszeríttetheti, vagy valamilyen joghátrány alkalmazását kérheti (pl. kamatfizetést, kártérítést), vagy kedvező jogi helyzetbe hozását igényelheti (pl. kicserélést, kijavítást, árleszállítást kérhet, gyakorolhatja az elállási jogát). b) Egyes fontosabb szerződésfajták Az adásvételi szerződéssel az eladó a vételár fejében a vevőre ruházza a dolog tulajdonjogát. Cserénél a felek a dolog tulajdonjogának a kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget. A vállalkozói szerződésben a vállalkozó valamilyen munkával elérhető eredmény létrehozására (elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, megjavítására stb.) vállalkozik, a megrendelő pedig ennek fejében díjat köteles fizetni. E körben külön kiemelt szerződésfajták: az építési, a szerelési, a tervezési, a kutatási, és az utazási szerződések. A megbízási szerződés valamilyen ügy ellátására vonatkozik (pl. ügyvivői, ügyvédi tevékenység), a megbízott szakszerű és gondos munkára köteles, az esetleges eredménytelenség kockázata a megbízóé. A bérleti szerződés alapján a bérbeadó a dolog használatát időlegesen bér ellenében engedi át, haszonkölcsön szerződés esetén a dolog használatának átengedése ingyenes. Kölcsönszerződés alapján a hitelező kamat fejében vagy enélkül — pénzt bocsát az adós rendelkezésére, amit az köteles a szerződés szerint utóbb visszafizetni. Ajándékozási szerződés az, amikor a megajándékozó a megajándékozottat, a közöttük létrejött szerződés 40
