Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
A szerzői jog az alkotó számára elvileg kizárólagos jogot biztosít arra, hogy a müvei szabadon rendelkezzék, mindenki más ezt tűrni tartozik, és csak a szerző, illetve jogutódja engedélyével használhatja fel. Alkotásnak minősül esztétikai, művészi stb. értékeléstől függetlenül minden saját szellemi tevékenység eredményeként létrehozott, egyéni, eredeti jegyeket felmutató mű, ami a törvényi alkotóterületek bármelyikébe besorolható. A szerzői jog mint jogosultság több nevesített részjogosítványt foglal magában: a szerzőként való feltüntetés és elismerés, valamint a mű nyilvánosságra hozatalához, illetve megváltoztathatatlanságához fűződő jogot, továbbá a szerző vagyoni jogosultságait. Ez utóbbiak általában a szerző életében és a halálától számított ötven éven át, az ún. „védelmi idő” alatt részesülnek védelemben. A mü védelmi időben történő más általi felhasználásához (munkaköri kötelezettség körében elkészített alkotást ide nem értve) a szerző, illetve a jogutódjának a hozzájárulása szükséges, és a felhasználás fejében általában díjazás jár, és erről a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Nem kell szerzői hozzájárulás és díjat sem kell fizetni a nyilvánosságra hozott műből való jogszerű idézésért, oktatás és tudományos ismeretterjesztés keretében való átvételéért, iskolai előadásáért, a mü egyes példányainak kölcsönzéséért, magánhasználatú előadásáért stb. Hozzájárulás nélkül, de díjfizetés mellett jogosult a rádió és a televízió a már nyilvánosságra hozott művet sugározni, arról hang-, képfelvételt készíteni. A munkaköri kötelezettség során, munkaviszony keretében alkotott ún. szolgálati mű átadása után a nyilvánosságra hozatal és a felhasználás joga a munkáltatót illeti meg, de ezt a jogát csak a működési körén belül gyakorolhatja, a felhasználás harmadik személynek történő átengedése esetén a szerzőt a bevétel bizonyos százaléka megilleti. A jogosulatlan felhasználás bitorlás, ez esetben, valamint a szerzői jog egyéb megsértése esetén a bíróság általában a személyhez fűződő jogok sérelmére megállapított jogkövetkezményeket alkalmazhatja (eltiltás, elégtételadás, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása stb.), vétkes jogsértés esetén kártérítés is követelhető, sőt ilyen ügyekben a szerzői díjnak megfelelő összegű bírságot is köteles a bíróság kiszabni. A szerzői mű hasznosítását és értékesítését szolgálják a különféle felhasználási szerződések, pl. a kiadói, sugárzási szerződések. Megjegyzendő, hogy a polgári jog védi a külön jogszabályok (szerzői jog, iparjogvédelem, a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok) alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit is. E körben az eredményt a kisajátítótól vagy felhasználótól a jogosult követelheti, hogy részeltesse őt az elért vagyoni előnyben. 37
